A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Sz. Muraközi Ágota: A magyar parasztfestők és a népművészet viszonya

hátlapján a festő maga költötte versek olvashatók, amelyek a kép tartalmát szövegbe foglalják. 34 Nincs semmi mesterkélt sem a kitalálásban, sem a kompozícióban. ösztönös komponáló készségének elemi ereje, színessége, zsúfoltsága meg­ragadja a nézőt. Nem véletlen, hogy különböző alkatú, ihletésű méltatóinak eszébe jut Breughel zsúfolt ereje, tömeg ábrázolása. A technika, a civilizáció századában a naiv művészek alkotásai az ember­ben rejlő teremtőerő ösztönös megnyilatkozásai. Nálunk a naiv művészek többsége azokból a paraszttehetségekből verbuválódott, akik már nem talál­ták meg helyüket a változó falu életében. Felfedezésük a magyar társadalomban szerveződő népmentő akcióhoz kapcsolódott a két világháború közötti időszakban, amely a parasztság feleme­lését első sorban kulturális téren próbálta megvalósítani. A korszak társadalmi-politikai viszonyai nem adták meg a lehetőséget, hogy ezekből a paraszttehetségekből tanult művészek legyenek. Akik közü­lük képzőművészeti főiskolára kerültek, elveszítették naiv frissesógüket, a magasabb technikai ismereteket pedig nem tudták elsajátítani és művésze­tükben felhasználni. Közülük azok hoztak létre máig is maradandó műalkotá­sokat, akiknek sikerült ösztönös kifejező erejüket megőrizni. A parasztfestők jelentőségót nem az adta, hogy egy addig a művészeti közélettől elhanyagolt szótszórt naiv alkotói tábor mutatkozott be velük a nyilvánosság előtt, hanem az, hogy sajátos kifejezési eszközeikkel a paraszt­ság kibontakozási törekvéseinek adtak egyénileg hangot. így életútjuk, munkásságuk méltatásánál sem első sorban az esztétikai szempontokat keres­tük. Óvatosan alkalmaztunk stíluskategóriákat is művészetük értelmezésénél. Önmagában kiteljesedő művészetüknek nem lehet folytatása. Nem beszélhe­tünk művészi fejlődésükről, néhány alapvető technikai fogás elsajátításával elérik a csúcsot, azt az alkotói szintet, ahol ösztönös kifejezőerejük mindig megtalálja a neki megfelelő formát. Naiv szemléletük biztosítéka annak, hogy ne legyenek gátlásaik — képzetlenségük miatt — az alkotásban. Mai szocialista társadalmunkban nyitva áll a tehetségek előtt a kibonta­kozás útja. A hivatásos művészet alkotásai, amelyek a képzőművészeti látás­kultúrát alakítják, formálják az iskolázás, a televízió, a film révén eljutnak a falvakra és a tanyákra is. Az ösztönös teremtőerő vizuális konvencióval páro­sulva elveszti naivitását. Ma is akadnak művészi tehetségű emberek, akik a képalkotás nyelvén akarják belső világukat kifejezni, ezekből azonban már nem lesznek naiv alkotók. A komoly tehetségek művészekké válnak, a kisebb tehetségűek tevékenysége pedig az amatör művészkedésben kap életteret. SZ. MURAKÖZI ÁGOTA Pl.: „Kiss Gábor halottnak tette magát, hogy megtudja azt a felesége meg-e siratja, ha halva haza viszik. Bratucsikai Bálint haza húzatja Két fiával." („Korhely furfang" tus. Sárospatak Református Egyházkerületi Mú­zeum.) 197

Next

/
Thumbnails
Contents