A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Sz. Muraközi Ágota: A magyar parasztfestők és a népművészet viszonya
tóművész belső látomásait vetítik elénk. A kovacicai festők alkotásain a szlovák népművészet vidám színessége mutatkozik meg. Uzdin — román település — festőasszonyai lágyabb faktúrával dolgoznak. ŐSTEHETSÉGEK JELENTKEZÉSE MAGYARORSZÁGON Az első európai naiv kiállítások sikerén felbuzdulva kezdték nálunk Magyarországon is kutatni a két világháború közötti években a naiv alkotókat, akik őstehetség néven kerültek a köztudatba. A felfedezett tehetségek nagyrésze paraszti származású alkotókból verbuválódott. Ez az akció összekapcsolódott azzal a mozgalommal, amelyik a parasztkultúra alkotásainak megmentését tűzte ki céljául, a parasztságot tartva a legtisztább magyar népiségű társadalomalkotónak. Az első világháború után a magyar paraszti világ differenciálódása mind társadalmi, mind gazdasági és nem utolsó sorban kulturális téren meggyorsult. Azok a paraszttehetségek, akik korábban a zárt hagyományos paraszti társadalomban kitűnő alkotóegyéniségek lehettek volna, mesterkedők, verselők, vagy mesélők, a széteső falu életében már nem tölthettek be kezdeményező szerepet. így számukra csupán az egyéni kibontakozás küzdelmes útja kínálkozott. Egynémelyiküknek, a legizmosabb tehetségeknek sikerült is kitörni életük szűk keretei közül s felemelkedni magasabb társadalmi szférákba, s „céhbeli" művészekké válni, erre mind az írók, mind pedig a festők között akad példa, de legtöbbjük élete, pályája sok vergődés közepette tört derékba. Paraszti témájú művészeti alkotás született már korábban is elég szép számban, mind az irodalomban, mind a képzőművészetben, azonban alkotóik kivétel nélkül a felsőbb társadalmi rétegekből kerültek ki, s így csak a külső szemlélő számára adott megközelítési lehetőségekkel élhettek, vagy ha a parasztság soraiból indultak is, később tanultságuk révén elszakadtak osztályuktól, s szintén külső szemlélővé váltak. Persze akadtak közöttük olyan tehetségek is, akik tudatosan vállalva parasztvoltukat megrázó hitelességgel, belülről ábrázolták a parasztsorsot (Szabó Pál, Veres Péter, Sinka István) 7 . A harmincas évek közepétől kezdve sorra jelentkeznek a népi írók szociográfiai hűségű önvallomásaikkal. Az öntudatra ébredt parasztegyénisóg lépett itt nyilvánosság elé, hogy a maga teremtette költői nyelven szóljon a parasztélet mélységeiről. Legjobbjaik ma is a magyar irodalom élvonalába tartoznak. A népi írók sohasem alkottak ideológiailag, eszmeileg egységes csoportot, azonban a nemzeti megújhodást mindegyikük a parasztságtól remélte, s a munkásosztály 19-es veresége után ők voltak a legradikálisabb földreform hirdetői. Persze működésük során nem maradtak mentesek a korszak hamis ideológiai irányzataitól sem. Nacionalizmusuk, város- és civilizációellenességük túlfűtött parasztorientációjukból magyarázható. A parasztfestők, akiket a népi írók után fedeztek fel, szintén nem képeztek ideológiailag pontosan körvonalazható csoportot, de származásuk és világPl. a francia naturalizmus parasztábrázolása az irodalomban. Oiono, Reymont paraszttárgyú regényei. Képzőművészetben: falusi életképfestők. A 19. sz.-i magyar népies irodalom. Csokonai, Petőfi, Arany népi realizmusa. A 20. sz.-ban a népi írók jelentkezése : Szabó Pál, Veres Péter, Sértő Kálmán stb. Paraszttárgyú a magyar alföldi festészet. 185
