A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csiszár Árpád: Szemmelverés és igézés

A borjú szőrével füstölik meg a tehenet akkor, ha nagyon bőg, vagy elszalad az eladott borja után. Úgy látszik, hogy a beszívott füsttel a borjú lényege, szelleme ott marad ós nyugodt lesz a tehén.

74 A füstölés rítusa Annak megállapítása után, hogy ki igézte meg, vagy ki verte meg szemmel a gyermeket, valaki elmegy a rontóhoz hajért. Hajat minden esetben adnak. A hajat a fej legkülönbözőbb részéről vágják, asszonyoknál inkább onnan, ahol kevésbé látszik, a konty alól. Ha valakitől már sokszor kértek hajat, egyéb szőre is jó. A tűzről lapátra szenet vesznek, erre ráhintik a hajat és a füstölő haj fölé rostát tartanak, majd a rostán keresztül szálló füstre tartják rá a gyermeket. A gyermeket vagy letakarják, vagy nem. Minden esetben be kell szívnia a füstöt, ezért vagy a lábánál fogva lógatják a füst felé, vagy tenyérben tartva hasra fordítják felette. Ugyanígy járnak el, ha a füstöléshez nem hajat, vagy nem csak hajat, hanem egyéb anyagokat is használnak. Míg a szenesvizezést egy asszony is elvégezheti, itt többre van szükség. Rendszerint van jelen a dologhoz jobban értő asszony is. A füstölést többször rosta nélkül is elvégzik. A műveletek végzése minden esetben nők dolga. Megjegyezhetjük azt, hogy a füstöléssel való gyógyításnál keresztyén hagyomány nem látszik. Az elemek felsorolásánál a keresztyén hagyomány más funkciókhoz kapcsolódik. Egyéb gyógyítások Egyik adatközlő olyan gyógyításról ad hírt, amely egy egészen más gyermekbetegség, akelevény gyógyításánál általánosan használt, amikor a gyermek ingét a küszöb alá ássák el. Tekintve, hogy más adatközlő igézésnél és szemmelverésnél erről a gyógyításmódról nem tud, nem vehetjük e betegség gyógyítási módjának. Az igézessél kapcsolatban több adatközlőnél találkoztunk egy mondattal, amit a megdicsért, vagy feltűnően nézett gyermek hozzátartozói mondanak annak, aki dicséri, vagy nagyon nézi a gyermeket. Ez: Seggibe a szemed. László Gyula II. Géza király idejéből, Zimony ostromából idéz egy jelenetet, amikor egy magyar boszorkány a várfalról hátulsó részét mutatva próbálja megrontani az ostromlókat. Néhány hasonló dologra is felhívja a fiyeímet.

75 Ezek alapján talán úgy értelmezhetnénk a mondást, hogy inkább a gyermek rontsa meg azt, aki a szavával hibázott. Természetesen helyi hasonló rontások, vagy védekezések nélkül a feltételezés csak nagyon bizonytalan s gyermekre nézve bizonytalan lenne még akkor is, ha felnőtteknél találnánk hasonló eseteket. Egyik, csak egy adatközlőnél talált gyógyítási mód, amikor 9 eleven pókot a gyermek vizeletébe tesznek és ebből cseppentenek a gyermek szájába. A maradékot ennél nyugat felé öntik ki. L. 67. sz. jegyzet. László Gy., 4A\. lap. 178