A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csiszár Árpád: Szemmelverés és igézés

kapcsolatos hiedelmek között a kísérteni visszajövő halott ellen úgy is lehet védekezni, hogy vágnak a halott hajából és ezzel megfüstölik, aki fél a halottól.

69 A tűzhelyről vett szénre hintve a hajszálak füstté válnak. Mágikus erejük ott száll a füstben. Ezt a füstöt kell a gyermekbe juttatni, hogy megerősödjék. László Gyula a füstölésre török példát idéz és azt jegyzi meg, hogy a füstölésnél nem csak a füst által megtisztulásról van szó, hanem az ősnek való bemutatásról is.

70 A füstölés egyébként is távol tartja a gonosz lelkeket. „Szegény anyámnak az anyja olyan volt, hogy Szentgyörgy nap éjszakáján, estéjén kifüstölte az ólat, mert olyan tudákosak voltak, hogy azt mondták, hogy, ha kifüstölik az ólat, nem tud bemenni a boszorkány."

71 Tömjénnel füstölték, a boltban vették. Az ólon körül is mentek, egy edénybe tettek szenet, rátették a tömjént és azzal körül füstölték az ólat, hogy be ne tudjon menni a boszorkány. Háromszor járták körül. Akkor Sári néni készült, hogy tejet csinál a tehénbe. A lányok lestek, mikor jön Sári néni. Egyszer csak jön Sári néni. A gallárja volt lefele. A szoknyája alját felkötötte a derekához. Mondják a lányok: Sári néni, Sári néni, nem jól van a ruhája. Azt mondja, hagyjatok békét, azután elment az ólajtóig, hogy megy befele, de nem tudott bemenni. Nem ment be, hogy ki volt füstölve. Jön visszafele, azt mondja a lányoknak: Na lányok, nem lesz több tejetek, csak amennyi volt, mert nem tudtam bemenni, mert tömjénnel ki van füstölve az ól. így aztán annyival érték meg, amennyi volt."

71 Bár e kis történetben a tömjén használata középkori keresztyén nyomokat is mutat, alapjában világosan mutatja az ősi, füstölésbe vetett hit erejét. A füstölés tárgya a rosta. Használatos az ismeretlen tolvaj kikutatásánál: ,,A feleségem a kertben fehérítette a vásznat. Ott volt kihúzva. Későn mentünk haza, kinn maradt a vászon. Reggelre ellopták a 42 méter vásznat. Gyanakodtunk mi valakire, de nem mondhattuk. Nagynéném, Koncz Józsefné azt mondta, vessünk rá rostát. A rostavetésnél a gyanúsított nem volt ott. A rostába fejszeforgácsot, zsoltárt és fésűt tettünk. A rosta oldalába szúrtuk az olló két hegyét és a két fogóját ketten emeltük egy egy ujjal. Nagynéném sorba vette a neveket ós mondta: Szent Péter, Szent Pál, mondd meg nekem, hogy Baráth Sándor lopta el a vásznat? Azután így mondta sorba a többi neveket. Egy névnél aztán megfordult a rosta."

72 Bár más, hasonló történetekkel együtt ez is kapott keresztyén mázt, lényegében a régi hitvilág része és a rostára, mint varázseszközre mutat. „Az ijedős gyermeket megöntik. Egy tányérba vizet tesznek, ezt rá teszik a gyermekre és rá borítják a rostát. A rostán keresztül olvadt viaszt öntenek a vízbe, azután megállapítják, hogy a vízben kialakult viasz forma minek (embernek, állatnak) a képe. Ezt háromszor kellett megismételni és közben a Miatyánkot mondani. Aminek a képe kijött, az rontotta meg a gyermeket."

73 69 Varga Jánosné, 57 éves, ref. Tákos. 70 László Gy., 252. 1. 71 Hetei Jolán, 46 éves, ref. Hete. 72 Koncz Gáborné, 52 éves, ref. Gergelyiugornya. 73 Kokas Pálné 70 éves, ref. Gergelyiugornya. 12 Évkönyv 177