A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csiszár Árpád: Szemmelverés és igézés

biztosan, ki verte meg, csak gondolták. Szemmelverés ellen szenes vizet csináltak. Nekem nem volt gyermekem, így nem csináltam, de Eszter csi­nálta. Láttam, hogy a nevetlen ujjával cseppentett a gyermek szájába a fürösztő vízből. A teknőbe löktek szenet a tűzből. Füstöltek is, de hogy rongy darabbal, vagy egyébbel füstöltek-e, nem tudom." 17 „Szemmelverés ellen egy pohárba vizet kell tenni, ebbe 9 darab szenet kell dobni, közben 9-től visszafelé számolni. A vízből nevetlen ujjal csepeg­tettek a gyermek szájába, meg is kenték vele. Megmosták a két tenyerét és talpát. Nem keresztben csinálták, hanem, ahogy következik. Amikor a gyermeket mosdatták, a lábát és kezét kenték, nem számoltak. Egyszer az uram nem volt itthon, a gyermekek segítettek étetni. Amikor a dolgot elvégezték, bejöttek, én vacsorát adtam nekik, vacsora után kimen­tem szétnézni. Az ólban az egyik előhasú tinó alatt ott találtam egy nagyon szép kis borjút, a tinó megellett. Éjszakára a kis borjút berekesztettük a szénatartóba. Reggel odajött Máté Pista, azt mondta: Jaj de szép kis borjú! Amikor elment, csak elnyúlt a borjú. Mondták aztán, hogy a Pista szeme árt. Elmentem hozzá hajért, vágott is hajat, 3 helyről is vágott. Margit néni ajánlotta, hogy menjünk hajért. Egy lapátra szenet tettünk, arra rá a hajat és odatartottuk a borjú orra alá. A borjú felocsúdott. Olcsván volt egy szúrós, fekete saemű fiú, Balogh Berti. Ott szeretgette a kis lányomat. A kis lány beteg lett. Linus néni vágott a fiú hajából a kis lányt megfüstöltük, lapátra tettünk szenet és arra a hajat. A gyermeknek a kis bal karjára piros szalagot kötöttek, azt mondták, hogy akkor, akinek a szeme árt, a piros szalagot nézi. Mások meg azt mondták, hogy a gyermek nézi a szalagot és nem néz rá arra, akinek árt a szeme. Amikor szenesvizet csináltak, ha a gyermek csakugyan meg volt verve, a szénnek le kellett szállani a víz fenekére. Egyszer a Péter hízója megfiadzott hetet. Nem tudott a malacokkal mit csinálni, elosztogatta, mi is el vittünk tőle három kis malacot. Nagyon szépen növekedtek. Egyszer csak odajött Kapli Jenő, gyönyörködött a három szép kis szülők malacban. Amikor elment, egyik malac megdöglött, a másik kettő beteg lett. Mondtam Jenőnek. Azt mondja: Minek is kellett nekem idejönni! Füstöljük meg! Vágtunk a hajából, mondta, hogy vágjunk a gatya­madzagjából is. Megfüstöltük, jobban lett a két kis malac. — Szoktunk az ajtó szemöldökből is vágni a füstöléshez. Mi is vágtunk Irénkének." 18 Az én első gyermekemet minden nap megverték szemmel. Piros Józsinak nagy, dús szemöldöke volt. Nagyon szerette a gyermeket, amikor megnézte, minden nap megverte szemmel. Volt, hogy éjszaka mentem hozzá, hogy adjon a hajából, vagy a szőriből. Annyira volt már, hogy nem volt haja. Ilyenkor csak kivettünk egy kis szenet, rátettük a kis hajat és lógattuk rajta a gyermeket. A hasánál és a lábánál fogtuk. Amikor megfüstöltük nyugodott reggelig, de amikor Piros odajött, megint elkezdett ordítani. Azt is mondta Piros Józsi, hogyha kis csirke volt: Tegye el azt a csirkét, mert, ha megnézem, megdöglik. Olyan erős szeme volt! Régen a gyermeken, mikor aludt, vagy vitték valahova, szemtakaró volt." 19 17 Varga Benjáminné, 82 éves, ref. Panyola. 18 Borbás Menyhórtné, 70 éves, ref. Panyola. 19 Varga Józsefné, 68 éves, ref. Panyola. 165

Next

/
Thumbnails
Contents