A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)
Csiszár Árpád: Szemmelverés és igézés
biztosan, ki verte meg, csak gondolták. Szemmelverés ellen szenes vizet csináltak. Nekem nem volt gyermekem, így nem csináltam, de Eszter csinálta. Láttam, hogy a nevetlen ujjával cseppentett a gyermek szájába a fürösztő vízből. A teknőbe löktek szenet a tűzből. Füstöltek is, de hogy rongy darabbal, vagy egyébbel füstöltek-e, nem tudom." 17 „Szemmelverés ellen egy pohárba vizet kell tenni, ebbe 9 darab szenet kell dobni, közben 9-től visszafelé számolni. A vízből nevetlen ujjal csepegtettek a gyermek szájába, meg is kenték vele. Megmosták a két tenyerét és talpát. Nem keresztben csinálták, hanem, ahogy következik. Amikor a gyermeket mosdatták, a lábát és kezét kenték, nem számoltak. Egyszer az uram nem volt itthon, a gyermekek segítettek étetni. Amikor a dolgot elvégezték, bejöttek, én vacsorát adtam nekik, vacsora után kimentem szétnézni. Az ólban az egyik előhasú tinó alatt ott találtam egy nagyon szép kis borjút, a tinó megellett. Éjszakára a kis borjút berekesztettük a szénatartóba. Reggel odajött Máté Pista, azt mondta: Jaj de szép kis borjú! Amikor elment, csak elnyúlt a borjú. Mondták aztán, hogy a Pista szeme árt. Elmentem hozzá hajért, vágott is hajat, 3 helyről is vágott. Margit néni ajánlotta, hogy menjünk hajért. Egy lapátra szenet tettünk, arra rá a hajat és odatartottuk a borjú orra alá. A borjú felocsúdott. Olcsván volt egy szúrós, fekete saemű fiú, Balogh Berti. Ott szeretgette a kis lányomat. A kis lány beteg lett. Linus néni vágott a fiú hajából a kis lányt megfüstöltük, lapátra tettünk szenet és arra a hajat. A gyermeknek a kis bal karjára piros szalagot kötöttek, azt mondták, hogy akkor, akinek a szeme árt, a piros szalagot nézi. Mások meg azt mondták, hogy a gyermek nézi a szalagot és nem néz rá arra, akinek árt a szeme. Amikor szenesvizet csináltak, ha a gyermek csakugyan meg volt verve, a szénnek le kellett szállani a víz fenekére. Egyszer a Péter hízója megfiadzott hetet. Nem tudott a malacokkal mit csinálni, elosztogatta, mi is el vittünk tőle három kis malacot. Nagyon szépen növekedtek. Egyszer csak odajött Kapli Jenő, gyönyörködött a három szép kis szülők malacban. Amikor elment, egyik malac megdöglött, a másik kettő beteg lett. Mondtam Jenőnek. Azt mondja: Minek is kellett nekem idejönni! Füstöljük meg! Vágtunk a hajából, mondta, hogy vágjunk a gatyamadzagjából is. Megfüstöltük, jobban lett a két kis malac. — Szoktunk az ajtó szemöldökből is vágni a füstöléshez. Mi is vágtunk Irénkének." 18 Az én első gyermekemet minden nap megverték szemmel. Piros Józsinak nagy, dús szemöldöke volt. Nagyon szerette a gyermeket, amikor megnézte, minden nap megverte szemmel. Volt, hogy éjszaka mentem hozzá, hogy adjon a hajából, vagy a szőriből. Annyira volt már, hogy nem volt haja. Ilyenkor csak kivettünk egy kis szenet, rátettük a kis hajat és lógattuk rajta a gyermeket. A hasánál és a lábánál fogtuk. Amikor megfüstöltük nyugodott reggelig, de amikor Piros odajött, megint elkezdett ordítani. Azt is mondta Piros Józsi, hogyha kis csirke volt: Tegye el azt a csirkét, mert, ha megnézem, megdöglik. Olyan erős szeme volt! Régen a gyermeken, mikor aludt, vagy vitték valahova, szemtakaró volt." 19 17 Varga Benjáminné, 82 éves, ref. Panyola. 18 Borbás Menyhórtné, 70 éves, ref. Panyola. 19 Varga Józsefné, 68 éves, ref. Panyola. 165