A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Csiszár Árpád: Szemmelverés és igézés

ajtó sarkához kell önteni, a poharat, vagy csészét is le kell borítani az ajtó sarkához, mert ott jött be a rontás. Mikor szenesvizeztünk, számoltunk visszafelé: sem hét, sem hat, sem öt, sem négy, sem három, sem kettő, sem egy."

6 „A szenes vizet 9 darab szénből kell készíteni, ebből kell cseppenteni a gyermek szájába a gyűrűs ujjról, közben számolni kell: sem 9, sem 8, sem 7, sem 6, sem 5, sem 4, sem 3, sem 2, sem 1. A maradék vizet az ajtó sarkához kell önteni, mert ott jött be aki megrontotta. A pohárt is le kell fordítani az ajtó sarkához."

7 „Ha a gyermeket szemmel megverték, akkor annak a hajával füstölték meg, aki megverte. Minden púját megfüstöltek, aki sokat sírt, sírós volt. Ez tiszta igaz volt: Az én testvérem, Berti, az egyszer csak sírt, sírt, egy álló éjszaka meg egy álló nap mindig sírt. Már nem tudtunk vele mit csinálni. Szegény édesapám azt mondja: Menni kéne a Pista bátyám testvéréhez, mert ő volt itt akkor nap, vagyis akkor este, mikor már nem nyugodott. Menni kéne érte, hogy legalább már füstöljék meg. Már az orvost is próbáltuk, az sem tudott mit csinálni a gyermekkel. Hát ahogy édesapám készülni akar, hogy már megyén, egyszer csak kopogtatnak, Erzsi néném jön befele. Jaj, mondja aztán neki, éppen nálatok akartam menni. Isten hozott most ide. Mindjárt elmondta, mi történt, hogy történt. Akkor mindjárt a hajából vágott, innen hátulról a kontya alól szedett abból az apróból, aztán megfüstölték. Mindjárt elaludt a gyermek. A spórból szenet vettek ki lapátra, arra rátették a hajat, hasra fordították a kis púját és füstölték. Soha se füstölték hanyatt a szájába is ment a füst, akkor aztán elaludt. Azután nem sírt soha se a gyerek. A beteg gyermeket szenes vízzel is gyógyították, a spórból vettek szenet és azt egy findzsa vízbe dobták. Volt úgy, hogy 5 szál gyufát egyszerre meggyújtottak és ennek a szenét tették a vízbe. A vízzel a gyermeknek megkenték a két kezét, a két lábát, a homlokát és a nyelvét. A jobb keze után a bal lábát, a bal keze után a jobb lábát kenték meg. A maradék vizet az ajtó sarkához, a küszöbhöz öntötték? Ez még ma is megvan, hogy félnek, hogy megverik, az veri meg, akinek olyan szeme van, akinek a szemöldöke összeér. Mikor szemmel megverik a gyermeket, sír. Az orvossága csak a füstölés, meg szenes vizet is csinálnak neki. Hallottam már olyan embert, hogy a jószágot is úgy megveri, hogy bele is döglik. Mert azt mondják, van olyan szem, hogy annyira árt, hogy az egész belső szervezetét meglátja, olyan erős szeme van. Volt itt egy gulyás féle. Azt mondták, mikor ment az istállóba fele, azt kérdezte: Van-e kis borjú vagy malac, mert ha van, takarják el előle, vagy dugják el előle, mert neki nem szabad megnézni. A nevét nem tudom, de ő maga mondta, hogy takarják le, ha gyenge borjú, vagy kis malac van, mert neki nem szabad ránézni."

8 „Van a szemverésnek még más orvossága is. A kis csikónak, meg a kis borjúnak a nyakába piros szalagot kötöttek, mert akkor nem árt neki a szemmelverés. A gyermeknek a kezére kötik, mikor megszületik, mindjárt odakötik, hogy ne tudják megverni. Megdicsérni nem szabad a kis gyermeket. 6 Baráth Istvánná, 68 éves, ref. Gergelyiugornya. 7 Huszti Lajosné, 59 éves, ref. Gergelyiugornya. Barabásban született. 8 Szabó Endréné, 53 éves, ref. Gergelyiugornya. 11* 163