A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 11. - 1968 (Nyíregyháza, 1969)

Magyar Kálmán: A nagykállói vár XV. századi pecsételt kerámiája

Ez a néhány sor jól bizonyítja, hogy a kutatás folyamán mennyire változnak az analógiák, s változik a kutató véleménye a motívumok meghatározásában is. Megfigyelhetjük azt is, hogy milyen „elírások" alapján nyer más lelőhelyet ez a darab. Még érdekesebb, hogy a Magyar Művészetben 1931-ben megjelent cikkre Kiss Lajos nem tesz észrevételt.

22 Ezek azonban a „tévedések" sorát nem zárják le. 1938. július 27-én a Révai Testvérek Irodami Intézete Kiss Lajost

23 arra kéri, hogy küldjön egy képet a Múzeumban őrzött XIV. századi futó lovak benyomott sorával díszített cserépedényről („Kisvárdai lelet"). A képet a Magyar Művelődéstörténet című munkában óhajtják közölni. Kiss Lajos válaszában „újra" kihangsúlyozza, „hogy a XIV. századi futó lovas díszítésű edény nem kisvárdai, hanem nagykállói lelet".

24 A közlés eredménytelenségét bizonyítja, hogy az említett munkai, kötetében Bárányné Oberschall Magda mint kisvárdai leletet közli.

25 A NAGYKÁLLÓI LELETEK IDŐRENDJE ÉS MŰHELYE A részletes alispáni jelentés nyomán kiderült, hogy öt darab szerepelt eredetileg a nagykállói leletegyüttesben. Az említett főtípus (86. kép 1—4), két ehhez hasonló színű fenékalj, egy sárga égetett, négyzetes benyomással pecsételt darab és egy szaru markolatú kés alkotta az együttest még ekkor. Az 1965-ös leltározás során a főtípus (86. kép 1—4), valamint az eddigi említésekben nem szereplő (XXV. t. 1.) darab került csak bejegyzésre.

26 A többi darab nyilvánvalóan elveszett. Fontos azonban, amit a későbbiekben tárgyalunk, hogy az alispáni jelentésben szereplő sárga, négyzetes benyomással pecsételt töredékhez hasonló darabot (XXV. t. 3.) talált Németh Péter Nyirbogdányban.

27 Ez anyagában megegyezik a főtípussal, valamint a szarvasábrázolásos (XXV. t. 1.) darabbal. Az itt szereplő szarvasos darabhoz hasonló pedig Vásárosnaményban került elő. (XXV. t. 2.) Ilyen analógiákkal gazdagodva az eredetinél változatosabb ábrázolás és mintakincs birtokában foghatunk a szóbanforgó együttes megfejtéséhez. A leletegyüttes időrendje a régi irodalomban 1926-tól napjainkig a következő beosztásban szerepelt. 1927-ben

28 a sárga, négyzetes benyomású darab alapján a XIV. század végére, XV. század elejére keltezték. Kiss Lajos 1928-ban meghatározatlanul hagyja. Höllrigl József ugyanebből az évből való keltezésében

29 a XIV

—XV. 22 Elképzelhetetlen, hogy Höllrigl Józseftől ne értesült volna a megjelent tanulmányról. 23 JAM Régészeti Adattár. 24 JAM Régészeti Adattár. Kiss Lajos levele 1938. VIII. 2-ról. 25 Bárányné, 0. Magda, i. m. 602. 26 JAM, 65. 155. 1. ltsz. és 65. 156. 1. ltsz. 27 JAM, leltározatlan. Szürke, simított, bordás, fényes, négyzetes mintákkal pecsételt.. H: 4,4 cm, Sz: 4,3 cm, V: 0,7 cm. Tájmúzeum, Vásárosnamény, leltározatlan. Barnás színű, kívül fényes és simított,, soványított darab, hengerelt szarvasmotívumos dísszel. H: 5,5 cm, Sz: 2 cm. 28 Ld. a 6. jegyzetet. 29 Ld. a 15. jegyzetet. 101