A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere

1028-ban történt.

63 Marosvár: Csanád nevet kapott. A görög szerzeteseket, Csanád, a Szent György vértanú tiszteletére épített oroszlanosi monostorba költöztette át, korábbi monostorukat Csanád várában a nyugati kereszténység meghonosítása végett, Gellért püspöknek adta át. A király itt 1030-ban püspökséget létesített. A nagyszentmiklósi aranykincs Sunád-törzs nevével poncolt rovásfeliratait legkorábban, az 1028—1030 közötti időre lehet meghatároznunk. Arra az időre, amikor a görög szerzetesek még nem költöztek át új oroszlanosi monostorukba. 10. Oroszlános (monostora). A monostor 1256-ban is a Csanád-nem közös birtoka.

64 11. Szentmiklós (az aranykincs lelőhelye). Halászóhelyeivel együtt a Csanád-nem birtokolja mindvégig. 1284 előtt a kunok kirabolták.

65 12. Béz: 1247-ben Beez^Bez (Csanád vm.). A Csanád nembeli Bezieh öröklött birtoka.

66 A 6. számú korsón levő rovásfelirat: Pan'u sabanud Béz. Béz saban ~ zapan~ ispán úré'. A szegélyen levő megjegyzés: ati, a török feliratokban ,férfi rokont, nővér fiát(?)' jelenti. Ez bizonyára a Csanád nemhez való rokoni fok mértókét mutatja. 13. Az oq szó a török szótárakban nemcsak ,nyilat', hanem ,ajándék részesedést' is jelent. A 17., 9., 10., 22. és 23. számú edények poncolt rovásfeliratában §unad~ Csanád-törzs ~ nemzetség ajándékrészesedése mondatot olvasom. Ez magyarázza meg a különböző, nagyrészt rokoni hagyatéki szálakon összegyűlt aranyedények eredetét. 14. Az 5. számú korsón két karcolt kivitelű rovásfelirat van: nagidis és Elye-bek az olvasata. Ibi = ,Ur'. Valószínűleg ennek a szónak összetétele hasonló a pan' jelzetű feliratokkal. 15. A 11. számú poháron seng a rovásfelirat olvasata. Átírva s

a

r). Németh, eine Art Gefäss' oldotta meg. Török szótárban találtam egy rokonértelmű szót: sänäk = Krug, olvasattal. De a pohár nem korsó! (Ld. olvasatát a 32. bekezdésben!). 16. Szanád(rév) (a Tisza partján). Zanad~Zanath~Szanád. Halászatával együtt a Csanád-nem birtoka (1247—1337).

67 A 8. sz. tál rovásfelirata: Bolya ~ Boy a zapan Zanád-'ij kárí — egyezik a birtok nevével. Úgy látszik, hogy a névadónak: Zanád-'ij káríjának aranyedényeit (8., 9., 10., 3., 4., 17. számú darabokat, valamint a 8. és 17. sz. darabok hiányzó párját: a Sunád-nemzetség szerezte meg. 63 László Gy., Jegyzetek a nagyszentmiklósi kincsről: Folia Arch. IX(1957) 151. — Kristó Gy., Megjegyzések az ún. „Pogánylázadások" kora történetéhez: Acta Historica, XVIII. Szeged 1965, 19. pp. — Györf.y Gy., Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 1963, 835. pp. 64 Györffy, i.m. 1963, 865—866. «

5

U. ott, 871—872. «

e

U. ott, 849. «' U. ott, 869—870. 62