A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere

71. ELYE-PEK-ELYE-BEK 72. ELYE 73. PÉK ~ BÉG (11. sz.) 74. SAN ÁG 75. SUN ADOK ZAOK (17. sz.) 76 SUN ADOK ZAOK {9. sz.) 77. SUN ADOK ZAOK (10. sz.) 78. PATANÁD-EDEZ ~ BATANÁD-EDEZ (16 sz.) 79. PÓLYA-BOLYA (4. sz.) 80. Tamgák. 81. Apró rovás jelek :BÉZ... (2. sz.) XII. A FELIRATI ANYAG ÉRTÉKELÉSE 1. A 6. számú korsón és a 25. számú kelyhen karcolt kivitelű feljegyzést is találunk pan'u szóval. Rovásalakja: /|y|) f ,'\ Első látásra is észrevehető, hogy itt nem török szóval van dolgunk annak ellenére, hogy rovásszövegben fordult elő. A p jel hangértéke ez esetben nem változott 6-re. Az an' jel veláris forma. Az и jel fenti alakja a török írásrendszerekben sehol sem fordul elő, tehát nem türk típusú rovás jel. Németh Gyula nem tudta megfejteni.

45 Nyilvánvaló volt, hogy az и jelét ott kell keresni, ahonnan a pan' szó is származik: az ószláv egyházi nyelvben, a cirillbetúk között.

46 A kérdéses jel tehát nem türk rovásjel, hanem a cirillírás и betűje, azonos hangértékben, a szláv nazálisok eltűnése utáni hangformát képviseli. Cirill szövegekben ezt a betűt meg is találtam.

47 A rovásfeliratok szerkesztője nemcsak a nagyszentmiklósi jellegű török rovásírást ismerte, hanem görög betűs török szövegekhez is értett; otthon volt a bizánci egyházi liturgiában, a Cirillszövegekben, sőt a 10. sz. csésze rontott betűinek tanúsága szerint (u helyett v-t, а к jel felett a betűt írt): a latin írást is ismerte. Ennek a cirillbetűnek nagy jelentősége van a nagyszentmiklósi aranykincs feliratainak kronológiai meghatározásánál, mert nem lehet korábbi használatú a X. század végénél .Ugyanis ez az и betű azt mutatja, hogy a pan'u szóban a szláv nazális hang már eltűnt. A mai cseh pán ,úr' szóban maradt meg névalakja, a magyarban az ispán szó 1269-ben jelentkezik először.

48 45 Németh, i.m. 40. és 44. ««Fiam Csallány Géza tanár, a megyei idegenforgalmi j hivatal vezetője hívta fel figyelmemet az ószláv betűformára. 47 Ld. 43. j.a. Sámuel feliratát. 48 Kiezsa I., A magyar nyelv szláv jövevényszavai, 1/1. Bpest 1955, 224—226. 59