A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

tagja 4 1919 december végétől Jekatyerinburgban dolgozott. Megállapította, hogy a körzetben a következő internacionalista csapatok voltak: egy 150 fő­ből álló század Kusvában, egy 200 főből álló század Sadrinszkben (150 német és magyar, valamint 50 kínai), a Tyeleckij-gyárban egy 48 főből álló csapat és egy 300 főt számláló zászlóalj Tjuményben, Jekatyerinburgban pedig néhány tucat ember. A körzetben levő összes katonai alakulatokból pontos adatokat kért az internacionalistákról. Együtt dolgozott az OK(b)P külföldi csoport­jainak jekatyerinburgi szekciójával. A helybeli magyar újság Ráb nevű szer­kesztőjét, mint katonai instruktort szándékoztak beállítani. 1920 január vé­gén Hoffmann Omszkba helyezte át tevékenységét. Jekatyerinburgban az internationalista csapatok további szervezésével Róth Dezső magyar kommu­nistát bízta meg, aki az OK(b)P uráli külföldi szekciójának tagja volt. 5 Omszkban Hoffmann, mint a Hadi-Bizottság tagja, folytatta az internacio­nalista csapatok nyilvántartásba vételét. A Hadi-Bizottság tagjai így szede­gették össze aprólékos munkával az internacionalisták szétszórt csapatait. Mint már említettük, az 1. internacionalista dandárhoz tartozó interna­cionalista csapatokat 1919 novemberében és decemberében az ukrán frontról áthelyezték Kazányba, ahol pihentek, majd átszervezték őket. Az új internacionalista csapatok Kazanyban kaptak politikai és katonai kiképzést. Miután kevés volt a magasrangú parancsnok, nem szerveztek nagy alakulatokat, csak zászlóaljakat és rendkívüli esetben ezredeket hoztak létre. 1920. március 22-én az OK(b)P Központi Bizottsága mellett működő magyar agitáció- és propagandaszekciók 1. összoroszországi konferenciája határozatot hozott a Hadi-Bizottság feloszlatásáról azzal kapcsolatban, hogy az OK(b)P külföldi csoportjainak Föderációja, amely mellett a Hadi-Bizottság működött, megszűnt létezni 6 , így 1920. májusában a Hadi-Bizottságot feloszlatták. 7 Szibériában a Kolcsak-uralom visszaállította a régi kizsákmányoló rend­szert, a munkásokat és a parasztokat bekényszerítették a fehér hadseregbe. Az ellenforradalom uralma alatt ébredt tudatára az orosz középparaszt annak, hogy a sorsdöntő háborúban hol a helye. Amiről a munkásosztály agi­tátorai nem tudták meggyőzni, arról meggyőzték a Kolcsak-hadsereg büntető osztagai. A szibériai ellenállási mozgalom nagy méreteket öltött. Az ellenforradalmi uralom alatt a hadifoglyokat újból bezárták a tábo­rokba és megfosztották őket a szovjethatalomtól kapott jogaiktól. Azok a magyar dolgozók, akik eddig távol tartották magukat a polgárháborútól, ezekben a táborokban ismerték fel, hogy érdekeiket csak a szovjethatalom vé­di és képviseli. Sokan megszöktek a táborokból és csatlakoztak a partizán­csapatokhoz. A forradalmi harcot illegálisan folytatták a városokban és mun­kástelepüléseken, valamint a hadifogolytáborokban. A Kolcsak ellen Omszk­ban 1918 decemberében kitört felkelésben magyar internacionalisták is részt vettek. Radó Ödön ennek az akciónak egyik szervezője volt. A felkelés vezér­karánál a mozgósítási osztályt, és a III. harci kerületet vezette. Arra számí­tottak, hogy 240 magyar hadifoglyot fognak bevonni a felkelésbe. Ennek a megmozdulásnak egyik másik kimagasló vezetője Somogyi József volt, aki a 4 Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (a továbbiakban МММ) 6542 negatív szám. 6 МЫ. 17. fond. 7. leltár. 216/11. ő. e. 17—19. 1. 6 íz protokola 1. Vszerosszijszkoj konfereneii Vengerszkih szekcij agaitacii is propaganda pri CK RKP(b). Dokumentumgyűjtemény — Bojevoje szodruzsesztvo. . . 237. old. 7 L. I. Zsarov és V. M. Usztyinov, Internacionalnije csaszti v bojah za vlaszty Szovjetov: Vojenizdat, Moszkva, 1960. 37—38. old. 8

Next

/
Thumbnails
Contents