A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere
Strzygowski J., Der Schatz von Nagy-Szent-Miklós: Strzygowski J., Altai-Iran und Völkerwanderung. Leipzig 1917, 54—64. Supka G., A nagyszentmiklósi kincs feliratairól: Arch. Ért., 1917, 208. Németh Gy., Thomsen a nagyszentmiklósi kincs feliratairól: Egyetemes Philológiai közlöny, 1917, 638—641. Németh Gy., A nagyszentmiklósi kincs körül: Túrán, 1918, 265—267, 325—329. Németh Gy., Válasz Sebestyénnek: Túrán, 1918, 332—333. Sebestyén Gy., A nagyszentmiklósi kincs feliratairól: Egyetemes Philológiai Közlöny, 1918, 78—81. Sebestyén Gy., Nyílt levél a főszerkesztőhöz: Túrán, 1918, 329—331. 1921—1930: Fettich N., Nagyszentmiklósi kincs: Művészeti Lexikon, II, 165—166. Jelié L., Die Inschrift auf der Buela-Schale von Nagyszentmiklós. Die Wiege der Metallkunst der Völkerwanderung: Studien zur Kunst des Ostens, 1923, 147—158. Wladdr R., A nagyszentmiklósi kincslelet feliratainak megfejtése. Bpest, 1921, 20 lap. Supka G., Zur Herkunft der Tierschalen im Schatze von Nagyszentmiklós: Studien zur Kunst Asiens und Europas J. Strzygowski zum 60. Geburtstage gewidmet. Wien 1923. 251—255. Mladenov S., Die Inschriften des altbulgarischen Goldschatzes von Nagy-Szent-Miklós: Godiánik na Narodnija Musei Szófia, 1922—1925, 326—380, Sofia 1926, 362—380. Schraeder H. H., Zur Beschriftung des Schatzfundes von Nagy-Szent-Miklós: Ungarische Jahrbücher, 1925, 447—454. Mötefindt H ., Der Sehatzfund von Nagyszentmiklós: Ungarische Jahrbücher, 1925, 364—391. Mötefindt Ff., Zur Datierung und Beurteilung des Schatzfundes von Nagy-SzentMiklós, Komitat Torontal, Ungarn : Mittheilungen der Anthrojjologischen Gesellschaft in Wien, 1925, 1—6. Protitsch A., La tradition d'art sassanide chez les anciens Bulgares: Bulletin de l'Institut Archeologique Bulgare, 1926—1927, 211—230. Mladenov S., Zur Erklärung der sogenannten Buela-Inschrift des Goldschatzes von Nagy-Szent-Miklós: Ungarische Jahrbücher, 1927, 331—337. Kondakov N. F., Ocserki i zamütki. Praga 1928, pp. 77, 104, 286. Sehmid W., Zur Chronologie des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós: Mannus Festschrift Kossina 1928, 221—231. VulicN.: Starinar, 1928—1930, 223. Kühn H ., Das Kunstgewerbe der Völkerwanderungszeit : Bossert, Geschichte des Kunstgewerbes aller Zeiten u. Völker, I. 1930, 69—100. 1931—1940: Auf dem sehatzfund von Nagyszentmiklós. . . : A Műgyűjtő, 1931, 88. Németh Gy., Arpádkori törökjeink. Kié volt a nagyszentmiklósi kincs? Népünk és Nyelvünk, 1931, 169—185. Németh Gy., A nagyszentmiklósi kincs feliratai: Magyar Nyelv. 1932, 65—85, 129— 130. + Ferenczi Sándor: Erdélyi Múzeum, 1932, 358.; Ungarische Jahrbücher, 1932, 360. Németh J., Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós, I. Die Sprache der Petschenegen und Kornanen, II. Die ungarische Kerbschrift. Bpest —Leipzig 1932, 84 lap.D Filow В., Geschichte der altbulgarischen Kunst. Berlin —Leipzig, 1932, 17—25. Németh J ., Les inscriptions du trésor de Nagy-szentmiklós: Revue des Etudes Hongroises et Finno-Ougriennes, 1933, 5—38., 1934, 126—136. Amit nem kaptunk vissza Bécsből: Pesti Hírlap, 1933. V. 7. Mladenov S., Protobulgarisch und nicht petschenegisch ist der s. g. Attilasschatz von Nagy-Szent-Miklós: Godisnik, na Szofijszkaja Universitet, 1935, 1—88.• Horváth Т., Az üllői és a kiskőrösi avar temető. — Die avarischen Gräberfelder von Üllő und Kiskőrös: Arch. Hung., XIX, 1935. Goschew I., Die Lesung der griechischen Inschrift der Schale No 9. des Goldschatzes von Nagyszentmiklós: Atti del V. congresso internazionale di studi bizantini Roma, IL 1936, 138— 72
