A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere

-hun nyelvű-e a nagyszentmiklósi felirati anyag és annak hazai nyelvi kapcsolata, majd a hivatott nyelvészek és történészek fogják eldönteni. A homorodkarácsonfalvi székely rovásfeliratban „hun-székely" szó jelzi a népi hagyományt. Rovásírásuk a nagyszentmiklósi írásrendszernek folyt/£Lu£LSSr

a A Kubán melléki török nyelvű rovásfeliratok, amelyek testvérei a nagyszentmiklósi rovás jeleknek: iránymutatók számunkra. 42. A nagyszentmiklósi arany-ivókürtöt: a bócsai, perescsepinai (Szovjetunió), ozorai és Szeged-átokházi avarkori ivókürtök és szertartási edények sorozatába beállítva, nem az avarokhoz, hanem a hun-bolgárokhoz soroztam 43. A XIX. t. 3 alatti rovásszöveget (VII. t. lb), amely a 2. számú korsó lovasalakjának zászlóján fordul eló', még csak részben tudtam megoldani. 44. A rakamazi gyepiföldi honfoglaláskori sírlelet korongpárja (hajfonatdísze) kapcsán (XX. t. 1—2), már rámutattam az Álmos-nemzetség, a nagyszentmiklósi Turul-ábrázolások (VII. t. la, X. t. la, XI. t. lb) szoros összefüggéseire. A kincsleletnek a Csanád-nemzetséghez való tartozandósága, korábbi megállapításaimat megerősíti. (Csallány D., Acta Arch. Hung., 10) (1959)324. П., Abb. 2—4, 6., 7). Csallány Dezső XIV. A NAGYSZENTMIKLÓSI ARANYKINCS ÉS FELIRATAINAK IRODALMA 1801—1850. Schoenvisner, Notitia Hungaricae rei numariae, Budae, 1801, XLII. §. Jerney János, A nagyszentmiklósi kincsről: Hajdan és Jelen, 1847, 4—5. Csészék és edények, arany a X. századból. Találtattak Тогоntálmegyében, Sz.-Miklósnál, Bene fegyvereivel és ékszereivel együtt. Kiásattak Bene pusztáján Kis-Kunságban: Magyar Hajdan és Jelen, 1847. 4. Arneth J., Die antiken Gold-und Silbermonumente des к. к. Münz- und Antikencabinets Wien, 1850, pp. 8,20—27, pl. G. II—VII, X, XIV. 1851—1900: Böhm L., Geschichte des Temeser Banats, I. Leipzig, 1861. Sacken E.

—Kenner F., Die Sammlungen des к. k. Münz- und Anticencabinets, Wien, 1866, p. 33. Dietrich F., Runeninschriften eines gothischen Stammes auf den Wiener Goldgefässen des Banater Fundes: Germania, 1866, 177-—209. Böhm L., Délmagyarország vagy az úgynevezett Bánság külön történelme, I. Pest 1867. Attila kincse: Budapesti Hírlap 1884, 326. sz. Attila kincsei: Vasárnapi Üjság, 1884, 609. A nagy-szentmiklósi lelet: Vasárnapi Üjság, 1885, 393. Hampel J., A nagyszentmiklósi kincs: Arch. Ért., 1884, 1—166. Hampel J'., Der Goldfund von Nagy Szent Miklós, sogenanter „Schatz des Attila". 87 Csallány D. Szegedi avarkori sírleletek és hun-bolgár ivókürtök régészeti kapcsolatai: AÉ, 1 946—1948, 350—361, LXXV—LXÍXIX. t. 70