A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere

a székely mint török nép sokáig megtartotta a maga íráskincsét, amelynek maradványát már szinte értelem nélküli ligaturákban őrizte tovább. Finnugorosodása után rovásábécéje új hangokkal bővült, palatálisokra támaszkodott a latin írás és az egyházi művelőik hatására, sőt még a pogány törzsi oh rovásírásjel is megváltozott (c jelre). Igazolja ezt a köktörök, Kubán vidék, Nagyszentmiklós (o)k hang rovásírásjele amely ott megmaradt. A nagyszentmiklósi rovásábcé: x = 6

2 jellel utólag bővült. A 2. számú korsón a lovasábrázoláson, a zászlón kivehető rovásfelirat erős nagyítással részben olvashatóvá vált a Béz... névben. A nagyszentmiklósi rovásábécé összefüggéseit tisztáztuk a török írásrendszerek kötelékében, most nézzük meg a nagyszentmiklósi feliratok anyagát a rovásírás ismeretében. XI. FELIRATOK (MONDATOK, SZAVAK, ROVÁSJELEK) 1. SUN ADOK ZAOK (22. sz.) 2. SUNÁD-OK ZAOK (23. sz.) 3. SUNÁD 4. OK 5. ZAOK 6. PAN'U-PATALJÁN l.PAWU 8. PAN'-U 9. PAN' 10. U = (cirillbetű) 11. PATALjÁN^BATALjÁN 12. PAT-ALJÁN ~ В AT-ALJÁN 13. PAT-ALja^ BAT-ALja 14. PAT ~ BAT 15. ALj 16. ÁN 17. SÁPAK (10. sz.) 18. BOYHAA ZOAUAN TECH AYFETOITH BOYTAOYA ZQALIAN ТАГРОГН HTZIFH TAICH (21. sz.) 19. BOYHAA ZOAUAN 20. BOYHAA 21. ZOAnAN 22. ZOAUAN 23. ZAO 24. nAN 25. TECH 26. AYPETOirH 27. BOYTAOYA ZQAnAN 28. BOYTAOYA 29. BOYT-AOYA 30. BOYT 57