A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere

A mássalhangzóknál nagyobbrészt szét tudtam választani a veláris

1 és a palatális

2 rovásalakokat. Azonban a felirati anyag mennyisége még mindig nem volt elegendő ahhoz, hogy minden mássalhangzó esetében tisztázhattuk volna az ábécé számára a betűk rovásjelét, vagy mélyhangú és magashangú kapcsolatait. így nem kaptunk feleletet a nagyszentmiklósi rovásfeliratok alapján a, dz

1

, d

2

, д

г

~

2

, f,nt

1

~

2

nd

2

, ng

2

, r

1-2

, s

2

, t

2 rovásjelek alakjára nézve. A c

1 jelét még F-el pótolják, a p

1-2 jelét többnyire b hangértékben használják, az~s párhuzam is előfordul. VI. HELYES ADATOK, ÍRÁSJELEK, A KORÁBBI MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEKNÉL A rovásfeliratok megfejtése után felvetődik a kérdés, hogy mi volt jó a korábbi megoldási próbálkozásoknál, és mi maradt meg ezekből hasznos adatanyag a további építőmunka számára. Supka Gézánál: A d és s betű rovás jelének felismerése. Észrevette a b rovás jelét is, de mindjárt össze is cserélte az ng jelével (5. sz. korsó,) (Radloff után). Az n, b, s jele (6. sz. korsó) (Radloff után). Az s jele (11. sz. pohár). (Radloff után). A d rovásjel (3. sz. és 4. sz. korsó). (Radloff után). Az n rovásjele (8. sz. csésze). (Radloff után). Mészáros Gyulánál: Az n, nd. Utóbbi a Jeniszej nd alapján (8. sz. csésze). Az nd, ki (de nem ok!) (9., 10., 17.,22., 23. sz.). Az n jele (23. sz.); az s jele (6. sz.); az nd jele (16. sz.); s jele (5. sz.) ~ s jele (11. sz.). Wladár Róbertnél: Az о rovásjele (3—4., 8. sz.); Pataky Lászlónál: Az n, j, к (8. sz.). Németh Gyulánál: Az a rovásjel (3., 4. sz. korsó); az ng, s (5. sz. korsó); l, к

2

; s,n (6. sz.); a, i (6. sz.); a, n, q {8. sz. csésze); u, a, q (9., 10., 17.,22., 23. sz.). „Das aus der köktürkischen Schrift bekannte Ideogramm oq, Pfeil' und ist also oq, uq zu lesen." a.

a

q (10. sz.)

; s, ng (11. sz.)

; a, (15., 16. sz.). Altheim Franznál: b, k{ä,) (5. sz); s, b, n, d (6. sz.); n (8. sz.); s (11. sz.); n (23. sz.). Összegezve a fenti megfejtési kísérletek eredményét, utólagosan megállapíthatom, hogy egyes betűk hangértéke tekintetében azonos volt a véleményünk, Németh Gyulánál a szavak olvasatánál is megközelítő volt. Azonban az egyes jelek többnyire olyan szavakba voltak beágyazva, amelyeknek helyes olvasata kétes. Előre elgondolt feltevéseket próbáltak a feliratokból igazolni, így Supka: az aranyedények készítési módjával kapcsolatos jegyzetelést látott. Mészáros: eszem-iszommal kapcsolatos bölcs mondásokat olvasott. A* 51