A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Csallány Dezső: A nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere
de a hangrendi illeszkedés törvényszerűsége alapján másodszor már nem ábrázolt magánhangzós rovásjel: a. lgya.a. a n rovásszó és a görög ..apán szórész azonos lehet. Feltevésem helyességét mutatja az, hogy a Tálas völgyi türk rovás jelek között és a novocserkaszki és mojackojei feliratokon az a betű rovásjele és hangértéke: v volt. 26 A székely-magyar rovásírásban sem a görögből vették át az a rovásjelét Q amint azt legutóbb kimutattam, hanem a türk rovásírásrendszerből. 27 A támvonal nélküli a rovásjelnek fejrésze bár fordított elhelyezésű, mégis a nagyszentmiklósi a rovás jelével azonos. A továbbiakban látni fogjuk, hogy a székely és a nagyszentmiklósi rovásjelek között sokkal szorosabb az összefüggés, mint ahogyan azt eddig gondolhattuk volna. Az ..apán görög betűs szövegrész p rovásjel-megfelelő jenek olvasata sem kétséges. Az orehoni I— III., a jeniszeji feliratok p jele még egy-rovátkás, a nagyszentmiklósin két-rovátkával jelenik meg, a székely — magyar rovásírásban a XIV— XV. században már három fogazással használják. Ha az utóbbi rovásírásban szereplő keresztrovátkás többi jeltípussal vetjük össze a p rovásjelét, azt látjuk, hogy csak а с rovásjel kettős fogazással és а г rovásjel hármas fogazással jöhetne p rovás jeleként tekintetbe. A z rovás jelet azonban nem téveszthetjük össze a p rovás jelével, mert a nagyszentmiklósi és a Kubán vidéki karacsajevszki feliratokon, hármas, négyes, ötös keresztrovátkákkal, z hangérték mellett szintén megvan. А с rovás jel kettős fogazású alakját sem lehet p jelként figyelembe venni, mert az orchon-jeniszeji, nagyszentmiklósi, székely rovásírás: még veláris S-el helyettesítette kezdetben а с rovásjelét és hangértékét. Új rovás jelek: У —a •4 =p (hangértéke legtöbbször b). Megjegyezni kívánom, hogy a rovásfeliratok megoldásánál a p rovásjelét többnyire b hangértékben használom, a nélkül azonban, hogy a p rovás jelet a b jel helyébe tenném. Ugyanis utóbbinak szintén megvan a külön rovás jele ugyancsak b hangértékben. így a kétféle b jelzése az írásrendszerünkben zavart okozna. Azonkívül a paríu szó előfordulása a 6. sz. és a 23. sz. edények rovásszövegében cirillbetűs и végződés mellett, indokolja a p rovásjel megtartását is a p hangérték mellett. Most már joggal olvashatjuk a 21. sz. csészén a görög betűs ..apán szórészt: a 8. sz. csésze rovásszavában .ар а п-пдьк, a z rovásjel ismeretében pedig a zoapan szót zapan-naik. Tehát a görög betűs szöveg és a rovásírásos szó jelentése itt azonos fogalmat fejez ki. A görög О A ~ QA = a-val, a rovásírásos szöveg átírása szerint. Új rovás jel: 3 3 Й = z (hangértéke néha s). 2 * Scerbah A. M., Les inscriptions inconnues sur les pierres de Khoumara (au Caucase du Nord) et le Probleme de l'alphabet runique des Turcs occi dentaux: Acta Orientalia, 15 (1962) 283—290. — Kuznecov V. A.,Nadpiszi Kumarinszkogo gorodiscsa: Szovjetszkaja Archeologija 1 (1963)298—304.— Artamonov M. I. u. Seserbak A. M.: Szovjetszkaja Archeologija, XIX(1954) 280 (Novocserkaszk, Mojackoje). 27 Csállány D., A székely-magyar rovásírás történetéhez: AÉ, 93(1966) 43. 41
