A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Erdész Sándor: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton

Erdőháton jellegzetes népi építkezési formákkal találkozunk, a gazdag erdők ugyanis szabad teret engedtek a fa változatos felhasználásának. A faházak szinte már teljesen eltűntek,

5 inkább a melléképületek őrzik a korábbi építészeti stílust (XXVI. t. 1). A gazdasági épületek, közöttük a jelen alkalommal bemutatásra kerülő magtárak is, általában zsilipéit boronafallal

6 — helyi elnevezéssel zsejépes fallal — készültek. Az erdőségek egyre fogynak, s ezzel egyidejűleg a favázas építkezési emlékek is lassan eltünedeznek. E dolgozat keretében az Erdőhátra jellemző gabonatároló építmények bemutatásával, azok funkciójával, típusaival kívánunk foglalkozni. A gabona raktározása komoly gondot, feladatot ró a paraszti gazdaságra. Az évi termést biztonságos helyen kell tárolni, óvni kell a melegtől, a nedvességtől, az élősdiektől. A néprajzi szakirodalom ennek megfelelően nagy súlyt helyezett a gabonatároló építmények vizsgálatára. Ez irányú kutatások eredményeként ma már több sajátos tárolási módot ismerünk. A legtöbb leírás az országszerte elterjedt gabonásvermekről készült.

7 Az alföldi, közelebbről Szegvár és Szentes környéki boglyaalakú gabonások használatáról, funkcióváltozásáról tanulságos dolgozatok nyújtanak tájékoztatást.

8 A Dél-Dunántúlon általánosabb szántalpas hombár széleskörű elemzése és összehasonlító vizsgálata a közelmúltban történt meg.

9 Sajnos, az egyéb gabonatároló építmények feldolgozásával a néprajztudomány — néhány adatközléstől eltekintve — még adós, itt elsősorban az erdőhátihoz hasonló favázas, deszkafalas magtárakra,

10 a hagyományos építkezés körébe tartozó kő- és agyagfalú szemtároló építményekre, s az építmény és tárolóedény között átmenetet jelentő, fatörzsből kivájt hombárra gondolunk.

11 Erdőháton a vízrajzi helyzet, a feltehetőleg állandósult magas talajvízszint a veremépítés lehetőségét eleve kizárta, érthető, hogy ilyen tárolási módra nem is emlékeznek. Az alföldi vesszőfonatos, sártapasztásos boglyaalakú gabonásokhoz hasonló építményeket Túrricsén és Garbolcon találtunk (XXVI. t. 2). Ilyen tyúkgórék sártapasztás nélkül, Kis- és Nagyhódoson nagyobb mennyiségben láthatók. Az adatközlők tájékoztatása szerint hasonló formájú építményeket szemtárolás céljaira a korábbi időkben sem használtak. Kutatásaink során Erdőháton — 1967. március-áprilisában — az alábbi fából készült magtárakat vizsgáltuk meg:

12 1. Botpalád, Fő u. 50. Tulajdonos: Dobos Endre (XXVII. t, 3). 5 Botpaládon még egy boronafalú (Pinkóczi Jenő, Fő u. 66.) és két favázas (özv. Bácsi Károlyné, Fő u. 12., Kalucza József, Fő u. 22.); Kispaládon egy favázas (F. Cserepes Sándor, Fő u. 134.) lakóházat ismerünk. e Mendöl Tibor, Általános településföldrajz. Bp., 1963. 89—91. — Terminológiai vonatkozásban erre a munkára támaszkodunk. 7 H. Fekete Péter, Hajdúsági búzavermek. Ethn. LIX(1948). 157—160. — Ihvai Nándor, Földalatti gabonatárolás Magyarországon. Ethn. LXXVII(1966). 343—377. — Iváncsics Nándor, Gabonásverem a Sopron megyei Peresztegen. Népr. Közi. IV(1959). 4. sz. 80—85. — Uő., Terménytartó vermek Berettyószentmártonban. Debrecen, 1960. (Déri Múzeum Évkönyve 1958—1959.) 11—123. — Nagy József, Adatok ahajdúságibúzavermeléshez.Ethn.LXIX(1958). 460—462. — Nagy Gyula, A gabonaszemterméséiiek tárolása Orosházán. Ethn. LXXIV(1963). 84—87. — Sőregi János, Méhkasalakú földbevájt üregek problémája. Debrecen, 1932. 8 Balassa Iván, A boglyakemencealakú gabonások eredetéhez. Ethn. LVII(1946). 88—89. — Bartucz Lajos, Adatok a nagy magyar Alföld népi építkezéséhez. Népr. Ért. XI(1910). 48—53. — Bátky Zsigmond, Boglyakemencealakú gabonások és egyéb építmények a Nagyalföldről. Népr. Ért. IV(1903). 311—317. — Vargha László, Boglyakemencealakú baromfiólak az Alföldön. Népr. Ért. ХХХЩ1940). 345—360. 9 Füzes Endre, A magyarországi szántalpas hombár. Ethn. LXXV(1964). 1—35. 10 Ébner Sándor, Adatok a Zelicség tárgyi néprajzához. Népr. Ért. XXIII(1931). 90—91. — Viski Károly, Székely tűzhelyek. Népr. Ért. XXIII(1931). 1811 Vajkai Aurél, Veszprém megye népi építkezése. Népr. Ért. XXXII(1940). 326. 12 Az itt jelzett magtárakra a továbbiakban arab számokkal hivatkozunk. 204