A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban

nem orosz anyanyelvű volt. A volt magyar hadifoglyok, a többi nemzeti kisebbséggel együtt, a lakosságnak ehhez a részéhez tartoztak. Ami a taglétszámot és a pártiskolák számát illeti, az OK(b)P Magyar Agitprop Szekciói az első helyen álltak a pártmunkában.

64 Az OK(b)P Magyar Agitprop Szekciói Szibériai Területi Irodája nagy tevékenységet fejtett ki a pártmunka irányításában. 1920 májusától 1921. február l-ig 470 magyar kommunista végezte el Omszkban, Novonyikolajevszkben és Krasznojarszkban a pártiskolát. Ugyanezen idő alatt a Magyar Szekciók Szibériai Területi Irodája a fehér lengyelek elleni frontra mozgósított és hadba küldött mintegy 2000 volt magyar hadifoglyot, köztük körülbelül 1000 kommunistát. A magyar pártszervezetek működése jelentékeny méreteket öltött. 1921-ben Szibériában két magyar újság jelent meg: Omszkban a „Vörös Újság", Irkutszkban pedig a „Roham" az V. Vörös Hadsereg kiadásában. Az OK(b)P Magyar Agitprop Szekciók 2. Szibériai Konferenciája, mely 1921. január 15-től 19-ig ülésezett, megvitatta a pártmunka szervezési kérdéseit és szemléltetőn bemutatta a magyar szekciók szerteágazó hálózatát. Ekkor már 8 kormányzósági, 3 városi és 14 járási szekció működött, amelyekben 809 párttag és 327 tagjelölt volt. Ebben az időben Szibériában még körülbelül 8—10 ezer pártonkívüli volt magyar hadifogoly élt,

65 akiknek körében a magyar szekciók nagy politikai nevelőmunkát végeztek. Pl.: az Omszki kormányzósági Magyar agitprop szekció másfél hónapos politikai tanfolyamot rendezett a pártonkívüli magyaroknak. A tananyag igen terjedelmes volt. Felölelte a gazdasági és társadalmi formák fejlődését, az OK(b)P történetét, az OK(b)P programját, a magyar munkásmozgalom fejlődését, az oroszországi párt és szakszervezetek viszonyát, a Kommunista Internacionálé történetét, az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság alkotmányát, az OSZFSZK külpolitikáját, a korabeli Magyarország és a volt Osztrák-Magyar Monarchia más államainak poltikai és gazdasági helyzetét.

66 Jekatyerinburgban a volt hadifoglyok táborában naponta tartottak politikai felvilágosító előadásokat.

67 Cseljabinszkben 1920 augusztusában 20 előadást, 5 nagygyűlést és 2 koncerttel egybekötött naggyűlést tartottak. Szinte minden napra esett egy nagy sikerű politikai felvilágosító előadás. A szekció olvasótermét igen sok párttag és pártonkívüli látogatta. A szekció néhány vöröskatonát küldött a frontra és kettőt Moszkvába irányított pártiskolára.

68 A lengyel frontra való mozgósítás fontos helyet foglalt el a pártszervezetek életében. Isim városban a Magyar Agitprop Szekció elhatározta, hogy az egész tagságot mozgósítja a fehérlengyelek elleni harcra.

69 A tjumenyi szervezetből 14 ember indult el önként a Nyugati Frontra.

70 A Magyar Szekciók Szibériai Irodája kapcsolatot teremtett a TávolKeleten levő magyar internacionalistákkal. 1920 decemberében Radó Ödönt delegálták oda a politikai munka megszervezésére.

71 64 Vörös Újság, Omszk, 1921. június 12. 18. sz. 4. old. 65 Az OKP magyar ágit. és propaganda osztályai II. szibériai területi konferenciájának jegyzőkönyve (január 15—19.): Vörös Újság, Omszk, 1921. február 1. 2. sz. 66 Vörös Újság, Omszk, 1921, május 22. 14. sz. 4. old. 67 Világforradalom, Jekatyerinburg, 1920. június 24. 9/40./sz. 2. old. 68 Világforradalom, Jekatyerinburg, 1920. szeptember 23. 20. (51.) sz. 2. old. 69 Világforradalom, Jekatyerinburg, 1920. június 3. 6. (37). sz. 4. old. 70 U. ott, 1920 augusztus 19. 15. (46.) sz. 2. old. 71 Az OKP magyar ágit- és propaganda osztályául, szibériai területi konferenciájának jegyzőkönyve (január 15—19.): Vörös Újság, Omszk. 1921. február 1. 2. sz. 2 Évkönyv /•-; АоЛЙ 17