A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Farkas József: Bakos Ferenc a mátészalkai parasztorvos

tói az utcán kaptam egy nagy házikenyeret meg egy jókora darab füstölt szalonnát. Soha életemben addig nem láttam az asszonyt. így vonakodva mertem csak elfogadni, gondolván, hátha meg akar rontani, vagy valami nyavalyát rám akar ruházni. Később tudtam meg, hogy azért cselekedte ezt,, mert az apja nem tudott nyugodni a fődbe, mivel életében végtelenül fukar, zsugori ember volt. így akarták hozzátartozói jóvátenni földi vétkeit". A rontástól való félelmében a keresztútban semmiféle tárgyat vagy holmit nem vesz fel. Fiatal korában, ha lányos háznál megkínálták, először egy keveset a földre loccsantott titokban. Az utcán korán reggel talált tárgy is leginkább rontó erejű— állítja. Az alábbi eset is ezt igazolja: „Veress Menyus egy szép kis penecilus kést talált egy reggel az utcán — felvette — másnapra a keze egészen a hónaljáig tele lett kelésekkel. Annyi vót rajta, hogy hamarosan belehótt". A másik eset: ,,Ari Pista télen kiment havat seperni az utcára. A hóban talált egy fél kesztyűt. Felvette, gondolván, jó lesz havat seperni. Attul kezdve a keze meg mindene teli lett sebekkel. Míg el nem lökte, nem gyógyult meg". Ha a kispulyának a szája fáj, akkor csinálnak három bábut. Ezekkel külön-külön háromszor megkerekítik a fájós részt, és utána kiteszik a keresztútra. Aki felveszi vagy bele lép, az kapja meg a betegséget. A rontást a gyógyító szerint a boszorkányok végzik. Leginkább férfiakat szokás a lányokhoz hozzárontani. A fiút az ördög viszi a lányhoz. Ezen úgy lehet segíteni a gyógyító szerint, hogy „a férfinak éjszaka, mikor a lány alszik, szépen csendben meg kell lopnia a lány kötője madzagját, hónaljszőrit, piszkát, vackát és egy kis bokszos katulya fedélbe kell rakni, ezután el kell égetni az alábbi szavak kíséretében: „ahogyan megégnek ezek a kurvaszerelékek, úgy felejtsem el én is." Elmondása szerint ezt a módszert a börvelyi kendergyárban tanulta egy román barátjától. Az egyik asszonynak, akinek nagyon fájt a foga, az alábbiakat tanácsolta: Ujholdkor menjen ki az udvarra és erősen nézzen a Holdra. Majd ezeket mondja. Az újság haladjon, a fájásom meg szaladjon. Ezután háromszor mondja azt, hogy hu, hu, hu. Az egész műveletet háromszor kell megcsinálni. Mielőtt a hozzáérkezett beteg gyógyításához fogna, kulcspróbát végez. Ezt az alábbi módon teszi. A református zsoltárjába (református énekeskönyvébe) beköt egy kulcsot oda, ahol a „Te benned bíztunk" kezdetű zsoltár van. Ezután átköti egy zsineggel, melynek két hosszú szárat hagy. A két szárát a két neveletlen ujjára akasztja és ezen szavakat mormolja: „szerelmes Szent Péterem és Szent Pálom, mondd meg nékem, hogy meggyógyul-e az én betegem?" Ha a zsoltár megfordul a kulccsal, a beteg sorsa is megfordul, vallja a gyógyító. Böjt fogadással is segít elmulasztani a betegséget. Nagybeteg ember, ha kilenc kedden egymás után böjtöt fogad és azt meg is tartja, meggyógyul. Ezt úgy kell csinálni, hogy már hétfő estétől kezdve nem szabad enni másnap estig, míg három csillagot meg nem pillant az égen. A böjt alatt még a nyálat sem szabad lenyelni. A fele idő letelte után már érzi a beteg, hogy kezd javulni, azonban ha abbahagyja, ismét visszaesik. A böjtnek nemcsak gyógyító, hanem vészthozó szerepe is van. Ha valakire ráböjtölnek kilenc héten keresztül, azt megfogja. Imával is sokat lehet segíteni a betegen. A gyógyító imáiba mindig belefoglalja betegeit. A búcsúknak nem tulajdonít Bakos Ferenc különösebb jelentőséget. Betegeit nem küldi búcsúkra. Hiszi azt, hogy a búcsúkon egyes emberek meggyógyulnak, de maga sem jár ilyen célból ezekre az alkalmakra. 156