A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Farkas József: Bakos Ferenc a mátészalkai parasztorvos

tem, hogy már elszökött a nap", mivel sok jószágot hoztak napközben, amit mind meg kellett nézni. kSokan keresték fel ilyen alkalmakkor egy-egy jó tanácsért is. Úgy ismerték ekkor, mint gyógyító fuvarost. Gyógyította a vásárokról hazafelé hajtott állatokat is, melyek útközben megbetegedtek. A fuvaros gazdák ragaszkodtak hozzá és jól is fizették, mivel szerette ápolni a jószágaikat. A fuvarosgazdáktól egy Réder Márton nevezetű gazdálkodóhoz került ismét kocsisnak, ahol a kezén négy ló volt és gyógyította emellett a gazda egész állatállományát. „. . . vagy ahon jószág vót a kezemen, ott én vótam a jószág orvosa is "-bizonygatja. Volt egy ládikája, melyben mindenféle orvosságok voltak, s ezt magával vitte oda, ahova megfogadták. A gyógyítási tevékenysége párosul egy sor formasággal. Erről szavai tanúskodnak leginkább: „Mikor megáldoztam 12 éves koromban, akkor apám egy nagy fehér kötőt adott nekem és azt mondta, fiam, ha eszed lesz, •ebből holtodig meg fogsz élni." így lett a kötő gyógyító műveleteinek elmaradhatatlan kelléke. A kötő jobb felső sarkában három kereszt van. Az egyik piros, a másik fehér, a harmadik fekete. A piros a vért jelképezi, a fehér az ártatlanságot, míg a fekete a gonosz betegséget magyarázza. Három hatalmas zseb is terpeszkedik rajta, melyben számtalan szer van. A különböző mesterségek tanulgatása után sem maradt meg egy helyben, hanem elment a zsírosi lápra (az ecsedi láp Tyúkod felőli részét hívják így) summás aratónak. Itt majdnem ezren arattak. Ide is magával vitte patikai felszerelését, ahol szúrást, vágást, meg másegyéb betegségeket is gyógyítgatott. Az aratás befejezése után Budapesten próbál szerencsét. Itt építkezéseknél dolgozik, mint fuvaros. Egy félév után hazajön és visszamegy a kendergyárba. Itt sem sokáig marad, egy idő után házat vásárol Nagyecsedben és oda költözik. Ezt a helyet nem kedveli, mivel ősszel sárba lehet fulladni. Ekkor határozza el, hogy házát ott eladja és Mátészalkán telepszik meg végérvényesen. 21 éves korában megnősül, feleségül vette Nagy Zsuzsanna nevű leányt. Ebből a házasságból egy gyermek születik, aki hamarosan meghal. Együtt járnak feleségével dolgozni, summásnak is együtt mennek. Házassága nem szerencsés, mivel nem értik meg egymást, így hamarosan elválnak. Ismét megnősül. Ekkor egy „aranybányás" lányát veszi feleségül, ebből a házasságból három gyermeke marad, melyből ma csak egy él. A második felesége 1923ban meghal. Nem sokáig bírja asszony nélkül s így harmadszor is megnősül. Ez az asszony mindenhez ért, együtt jár vele gyógyítani a tanyákra és a környékre is. Nagyon jól megértik egymást, ez is meghal 1940-ben. Azóta magánosan éldegél. A református vallásban született. Elmondása szerint azonban ez a vallás nem elégíti ki. Emellett még minden olyan vallásnak híve, mely meghonosodott Mátészalkán. A három nagyobbnak, katolikus, —római és görög — református, baptista vallásnak híve. Ez azt jelenti, hogy mindhárom vallás templomában gyón, áldoz, illetve úrvacsorát vesz. Vasárnaponként háromszor megy templomba. Délelőtt a két katolikus templomban imádkozik, délután a református és baptista gyülekezetet keresi fel. A vasárnap mellett a szombati napot is megünnepli. Ekkor nem főz, nem dolgozik, csak gyógyítani jár. Imáiban fellelhető valamennyi vallás nyoma. Végeredményben senki nem tudja, hogy milyen hitű. Böjtöl, Szűz Máriához imádkozik, nehéz beteg •esetén mindig ad egy-egy csekélyke összeget a Szent Antal perselyébe. A betegek hozzátartozóit is felkéri, hogy a gyógyulás érdekében szintén adakozza148