A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

tavaszán. Nyírtelek-Belegrádon pl. ekkor 140 családi házat építettek és 10 géppel voltak ellátva.

191 Hasonló jó felszereléssel rendelkezett az újfehértói is. A földműves szövetkezetek a parasztok körében az összefogás eszméjét terjesztették. Szabolcs-Szatmár gazdasági problémáinak megoldásában érezhette a szocialista külföld segítségét. A Szovjetunió részére történő szállítások adtak munkát a Nyírség több üzemének, köztük a kisvárdai Vulkán-gyárnak is.

193 A szocialista Jugoszlávia is segített az itteni munkanélküliséget enyhíteni; ebbe az országba 1947 nyarán sokszáz szabolcsi földmunkás utazott, hogy az ottani építkezésekben közreműködjék.

194 Az internacionalista szellemű támogatás azonban természetesen nem korlátozódott gazdasági kérdésekre. Politikai téren is komoly erkölcsi segítséget jelentett a Szovjet Hadsereg egységeinek itt állomásozása. A nyíregyházi szovjet helyőrség a helybeli munkásszervezetekkel jó kapcsolatokat épített ki.

195 A barátság ápolásában fontos szerepe volt a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságnak. Nyíregyházi székházát 1947. március 9-én szép ünnepség keretében avatták fel, melynek fő gondolata volt: „Tekintetünket kelet felé kell fordítani."

190 1947 elején már széles rétegek ismerték fel, hogy az ország égető problémáit csakis a tervgazdálkodás oldhatja meg. A baloldali erők döntő túlsúlya most már megadta ennek politikai előfeltételét. A MKP javaslatára a kormány elhatározta, hogy augusztus 1-től, azaz a forint első évfordulóján, kezdetét veszi a 3 éves terv. Nagy volt iránta az érdeklődés Szabolcs-Szatmárban is. A kommunisták komoly felvilágosító munkát végeztek ennek érdekében és helyesen mutattak rá a célkitűzések realitására. Gyenge Károly MKP-képviselő április 23-i nyilatkozatában körvonalazta a megye 3 éves tervét. A gyümölcstermelés fejlesztésén és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar létesítésén kívül útépítéseket, iskolák, napközi otthonok és egészségházak felállítását tartalmazta ez.

197 Szabolcs hároméves terve a munkanélküliség teljes felszámolásának perspektíváját vetítette a dolgozók elé. Jelentős visszhangja támadt e helyes elgondolásoknak. Az MKP szervezeteiben széles körű vita folyt a tervről és annak előkészületeiről. Különböző társadalmi rétegek csatlakoztak hozzá. Érdemes kiemelni, hogy Szabolcs-Szatmár értelmisége is többségében támogatta a hároméves tervre vonatkozó elgondolásokat. Ezt bizonyítja a nyírségi pedgagógusok június 28-i naggyűlése is.

198 A szellemi munkások csatlakozása nem volt véletlen. Nyilvánvaló volt, hogy kulturális életünk és közoktatásügyünk fellendítését csakis a tervtől lehet várni. Művelődési téren 1947 tavaszán már igen figyelemre méltó lépések történtek. Több községben, így Kemecsén, Nyíradonyban, Oroson és Újfehértón a MKP kezdeményezésére rendbehozták az általános iskolák épületeit.

199 Tiszadadán, Ibrányban és másutt kultúrházakat építettek.

200 Nyíregyházán 1947 februárjában 191 M. N., 1947. augusztus 13. 192 M. N"., 1947. július 23. 193

ÁLAI, 1947 7231. 194 M. N.. 1947. június 24. 195 M. N., 1947. március 5. 19C M. NT., 1947. március 11. 197 M. N"., 1947. április 23. 198 M. N"., 1947. június 29. 199 M. N.. 1947. május 30. 200 ÁLAI, 1947 1064. 138