A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
Szántó Zsuzsa: Magyar internacionalisták a polgárháború befejező szakaszában Szovjet-Oroszországban
Köztársaság aranykészletének visszaszállításában, amelyet 1918-ban a Kazáni Bankból fehér csehszlovákok elraboltak. A fehér csehszlovákok, akik Kolcsakot és az aranykészletet kísérték Keletre (a Vörös Hadsereg Nyugatról közeledett), kénytelenek voltak 1920 januárjában Irkutszk közelében tárgyalásokat kezdeni a munkások képviselőivel és kiszolgáltatni nekik magát Kolcsakot, valamint az aranykészletet, amely 13 arannyal megrakott vagont tett ki. Irkutszkból Acsinszkig egy helybeli katonai alakulat kísérte a szerelvényt vissza, európai Oroszország felé. Acsinszkban a Forradalmi Katonai Tanács parancsa szerint az 1. internacionalista ezrednek 27 kellett az aranykészletet kísérni tovább Nyugatra. Az ezredben magyarok, lettek és németek szolgáltak, 60—65%-uk munkás volt, az OK(b)P-tagok száma 20—25%-ot tett ki. Az ezred 1919 végén és 1920 elején alakult, részben acsinszki és krasznojarszki partizánokból, akik azelőtt Scsetyinkin, Kravcsenko és Kalandarasvili partinzáncsapataiban harcoltak. De az ezred többsége volt hadifoglyokból állt. Katonai felkészültség szempontjából parancsnoki karának magas színvonalával az ezred kitűnt a többi internacionalista ezred közül. Majdnem minden század, sőt még szakaszparancsnok is régi tiszt volt. Április elején, amikor az ezred átvette az aranyszerelvényt, 3 zászlóaljból, tüzérszakaszból és lovascsapatból állt. Az utazás nyugodtan folyt le. Csupán Omszkban tartóztatták fel a szerelvényt három napra. Itt új parancs érkezett, amely szerint az aranyat nem Moszkvába, hanem Kazányba kell szállítani. Miután különböző ellenforradalmi bandák és szétszórt fehérgárdista csapatok veszélyeztették a vasútvonalat, az ezred parancsnoksága elővigyázatossági intézkedést tett. Az aranyat külön kijelölt naposok őrizték, s az ezred csak bizonyos távolságban követte az aranyat szállító szerelvényt. Útközben a kommunisták nagy politikai nevelő munkát végeztek az ezred katonái körében, ennek köszönhető, hogy az internacionalisták szigorúan betartották a forradalmi fegyelmet. Az ezred híven végrehajtotta a feladatot. 28 Különös érdemeket szerzett ebben a hadműveletben az ezred parancsnoka, Varga István. 29 Ebben a szépirodalmi művek és filmek témájául szolgáló hőstettben az internacionalisták egyik parancsnokaként 30 részt vett Zalka Máté, magyar internacionalista, ismert író, aki később Lukács tábornok néven harcolt és hősi halált halt a spanyolországi polgárháborúban. Időközben Ukrajnában Gyenyikin, Petljura, Machno és társai fehérgár27 Az 1. internacionalista ezred, melynek parancsnoka Varga István volt, az V. Vörös Hadsereg keretében 1920. február 13-án adott parancs alapján szibériai volt hadifoglyokból alakított, a III. Internacionálé nevét viselő internacionalista hadosztály 1. dandárjához tartozott. Ugyanennek a dandárnak a 2. ezrede Müller Armand parancsnoksága alatt állt. Ugyancsak a hadosztályhoz tartozott két lovasszázad és két tüzérségi üteg. A III. Internacionálé nevét viselő hadosztályon kívül 1920 február-márciusban Petropavlovszkban megalakult egy internacionalista lovasezred. (Lásd: Magyar Internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Összeállították és a bevezető tanulmányt írták Györkéi Jenő és Józsa Antal, a Hadtörténelmi Intézet tudományos munkatársai. Kossuth Könyvkiadó, 1957. 41. old.) 28 Varga (az aranyszállítmány egyik szakaszparancsnoka), A csehek által 1920-ban visszaadott állami aranytartalék szállítása: Sarló és Kalapács, 1931. 9. sz. 36—37. old. 29 SZU OFKÁL 1235. fond. 136. leltár. 87. ő. e. 29—30. 1. 30 Zalka Máté az 1. internacionalista ezred egyik zászlóaljának parancsnoka volt. (Lásd: Magyar internacionalisták. . . 41. old.) Önéletrajzában Zalka Máté azt írja, hogy az ő partizáncsapata, mely egy internacionalista ezred, illetve internacionalista dandár magja lett, az Oroszországi Szovjet Föderatív Köztársaságba indult a csehektől visszanyert aranykészlet kíséretében. (Lásd: МММ l/V. 1019.) 13
