A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

kommunista ,.falujárók" segítettek a községek romépületeinek újjáépítésében. Számos helyen — így Nyírbátorban — az MKP helyi vezetői kezdeményezték, hogy a spekulánsoktól elkobzott élelmiszereket a nehéz helyzetben levő dolgozó családoknak osszák ki.

96 Megyeszerte nagy visszhangot keltettek a nyíregyházi „népparlament" hetenkénti gyűlései. E szerv létrehozása jó kezdeményezés volt a város kommunistái részéről. A „népparlament" ülésein bárki felszólalhatott, s így felszínre kerülhettek a dolgozó embereket legközvetlenebbül érdeklő mindennapi problémák. Szó esett itt — többek között — közellátásról, kórházról, iskoláról, bérezésről, vízügyekről, stb.

97 Miután sok zavart okozott az a tény, hogy Andrássy főispán elhanyagolta a közellátást, — a kommunisták gondoskodtak arról, hogy nevezettet júliusban leváltsák és a város dolgozói terményt kapjanak.

98 Ugyancsak általános tetszést aratott az a tény, hogy az MKP kezdeményezésére Kertészeti Középiskola nyílt Nyíregyházán.

99 Egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy a tengernyi gazdasági probléma megoldása mindaddig nem lehetséges, amíg a pénzügyi stabilizáció be nem következik. 1946 tavaszán hatalmas méretű infláció pusztított hazánkban. A bérből élő dolgozók „milliomosok" és „milliárdosok" lettek, miközben a kapott összeg a legelemibb szükségletek beszerzésére sem volt elegendő. Új, értékálló pénz megteremtésére volt szükség a napról napra, óráról órára katasztrofálisan elértéktelenedő pengővel szemben. Az MKP javaslatára a kormány májusban elhatározta: augusztus 1-vel új fizetési eszközt vezet be „forint" néven. A kommunisták ettől kezdve SzabolcsSzatmárban is a stabilizációt tekintették elsőrendű feladatuknak. Májustól kezdve a nyírségi MKP-szervezetek a forint érdekében folytattak türelmes felvilágosító munkát, eloszlatva a bizalmatlan és kétkedő hangokat, s verték vissza az ellenség támadásait. A szabolcs-szatmári kommunisták június-július folyamán joggal hivatkozhattak a tömegek előtt arra, hogy most, mikor ilyen mindenkit érintő lépés előkészítésére kell összpontosítani az erőket, minden rémhírterjesztés vagy zavarkeltés („vérvád" vagy bármi más) akarva-akaratlanul akadályozza a jó pénz megteremtését, tehát az egyszerű emberek létérdekei ellen irányul.

100 Hangsúlyozva a nagy feladat nemzeti jellegét, a kommunisták fokozták más demokratikus erőkkel való összefogásukat. Sok közös gyűlést tartottak a „baloldali blokk" pártjaival. Ugyanakkor több helyen (így Kótajon) a kisgazdapárt helyi szerveivel is együttműködtek a forintért folyó agitációban.

101 Ez helyes taktika volt részükről. Különösen feszültséggel telített volt az augusztus 1. előtti utolsó hét. „Halál a forint ellenségeire" — mondták ki a szakszervezetek július 28-i nyíregyházi gyűlésén.

102 Az árdrágítók megfenyegetésére hetekig állt egy akasztófa a városháza előtt.

103 Mindenki várta a forint beköszöntését. 96 M. N., 1946. július 10. 97 M. N., 1946. június 5. és július 17. 98 M. N., 1946. július 11. 99 ÁLFI, 1946/2365. 100 M. N"., 1946. július 30. 101 M. N.. 1946. június 26. 102 M. N., 1946. július 30. 103 U. ott. 9 Évkönyv