A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

szovjet főhadnagy november 25-i előadásának, melynek fő gondolatát képezte: „Minden segítséget megadunk a magyar demokráciának."

52 1945/46 telén új rendőrségünknek is sok segítséget adott a Szovjet Hadsereg ezen a vidéken. Jelenléte egyrészt figyelmeztetés volt a támadó reakciós erők számára, hogy nyílt provokációktól tartózkodjanak. Másrészt a szovjet katonai járőrök ezen a télen nagy segítséget nyújtottak a közbiztonság megszilárdításában a Nyírségben.

53 2. Szabolcs-Szatmár fejlődése 1946. március-augusztus között Az 1945/1946 telén sokáig védekező helyzetben levő demokratikus erők 1946 márciusában ellentámadásba mentek át. Országszerte a tömegek nagyszabású megmozdulásai zajlottak le. Ezek hatására a reakció kénytelen volt meghátrálni. A márciusi tüntetések a föld védelmét, a közigazgatás megtisztítását, a jobboldal visszaverését követelték, s a továbbiak során ezek teljesültek is. E nagy megmozdulások során jött létre a MKP, a SZDP, a Parasztpárt és a Szakszervezetek részvételével hivatalosan is a „Baloldali Blokk", mely persze gyakorlatilag már az előző hónapokban is kezdett kibontakozni. Szabolcs-Szatmár politikai életét is megrázták a márciusi események. Március 2-án Nyíregyházán a szakszervezetek gyűlése zajlott le, követelve a közélet megtisztítását az olyan elemektől, „akik nem akarnak együttműködni a demokráciával."

54 „Veszélyben a jövő évi kenyerünk!"

55 — hirdette a szervezett munkásság aznap megjelent kiáltványa, logikusan fejtegetve, hogy a reakció által a földkérdésben okozott bizonytalanság akadályozza a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Március 5-re tüntetésre hívta fel a város lakosságát.

56 Nyíregyházán a következő napokban nagyszabású előkészületek történtek a munkások részéről a nagy megmozdulásra. A reakció sem maradt azonban tétlen. Andrássy főispán (ki nemrég Anarcsra vezényelt katonaságot), most is szívesen vette volna, ha karhatalommal megakadályozhatja a tüntetést. Március 4-én a rendőrségtől kért segítséget

57

, de Herpai Sándor kommunista rendőrkapitány ezt jogosan megtagadta. Aznap Andrássy a szovjet városparancsnokságtól (!) is kérte a megyeháza fegyveres védelmét.

58 Ravasz politikai számítás volt ebben; azt akarta, hogy a dolgozó nép megmozdulását szovjet katonai segítséggel fojtsa el, s így fordítsa szembe egymással a reakció két ellenfelét. Terve azonban természetesen nem sikerült, mert a szovjet városparancsnokság nem is válaszolt kérésére. Március 5-én lezajlott a nagy megmozdulás. Nyíregyháza utcáin 25 ezer ember vonult fel órákon keresztül. „Dübörgött a föld a reakció ellen felvonult hatalmas tömeg alatt"

59 — írta a helyi sajtó. Gombos Aladár megyei 52 M. 1ST., 1945. november 29. 53 ÁLAI, 1946/3673. 54 M. N"., 1946. március 5. 55 M. N.. 1946. március 2. 56 U. ott. 57 ÁLFI, 1946/718. 58 U. ott. 59 M. N., 1946. március 7. 125