A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Merényi László: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között

november 29-én (alig néhány héttel a választások után), Nyíregyházán a két munkáspárt és a szakszervezetek közös gyűlést tartottak, amelyen a közellátási nehézségek megszüntetését sürgették és elítélték a jobboldai politikai manővereit.

28 (Már előzőleg Büdszentmihályon is volt hasonló jellegű, bár kisebb méretű megmozdulás.)

29 A szakszervezetek december 9-i

30 és 27nyíregyházi, valamint december 18-i

32 mátészalkai gyűlésén „erélyes rendszabályokat" követeltek a feketézés ellen, és határozatilag kimondták: a közigazgatást meg kell tisztítani a reakciós elemektől. A baloldali erők harca, a közélet különböző területein megbúvó reakció ellen, 1946 januárjában még jobban kiéleződött. Jellemző esete volt ennek egy látszólag „nem politikai" kérdés: az elhagyott javak ügye. Január 26-án Nyíregyházán a baloldali pártok határozatot hoztak: akik nyugatra menekültek és csak most tértek vissza, egykori ingóságaikat nem követelhetik vissza, mert ez a köznyugalmat zavarná.

33 Andrássy főispán erre azonnal élesen reagált. „Jogellenes"-nek minősítette ezt a határozatot

34

; ez persze érthető volt részéről, hiszen a köznyugalom érdeke nem volt azonos a „nyugatos" urakéval, kiknek befolyása a kigazdapártban elég nagy volt. A baloldal és a jobboldal összecsapásai egyre sűrűbbek voltak a megyei törvényhatósági bizottságban ós a községi képviselőtestületekben egyaránt. Sok faluban, — így Nyírmadán, Újkenézen és másutt —,

35 az MKP, a SZDP és a NPP együttes erővel utasították vissza a kisgazdapárt azon törekvését, hogy az 1945 elején kialakult paritásos aránytól eltérően, a nemzeti bizottságokban és az önkormányzati testületekben a helyek többségét magának sajátítsa ki. Január végén a köztársaság kérdése foglalkoztatta a közvéleményt. Az államforma eddigi tisztázatlanságát a reakció Szabolcs-Szatmárban is elég széleskörű Habsburg-királypárti suttogó propagandára használta fel. Erre mért súlyos csapást a koalíciós pártok január végi közös határozata a köztársaság mellett. Szabolcs-Szatmár baloldali erői örömmel üdvözölték ezt a fordulatot.

36 Február 1-én a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása tiszteletére szép ünnepséget rendeztek Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán.

37 „Nem kell félni attól, hogy a magyar nép nem fog tudni élni a demokráciával! "

38 — Tompos Endre szociáldemokrata alispán e szavait lelkesen fogadta a tömeg Nyíregyházán. Ezekben a napokban a tömeg aktivitása megélénkült. Szabolcs székhelyén január 27-én az MKP értelmiségi gyűlése zajlott le.

39 Február 2-án impozáns tömeg zarándokolt Nyíregyházán a mártírhalált halt kommunista Soltész Mihály sírjához.

40 Másnap pedig a megyei MADISZ tartotta zászlóavató ünnepségét.

41 28 M. N.. 1945. december 1. 29 ÁLFI, 1946/1077 (A község mai neve: Tisza vas vári). 30 M. N. ,1945. december 11. 31 M. N., 1945. december 29. 32 M. N., 1945. december 20. 33 ÁLFI, 1946/345. 34 U. ott. 35 ÁLFI, 1946/819, 1946/884 és 1946/411. 36 M. N.. 1946. február 1. 37 M. N.. 1946. február 5. 38 U. ott 39 M. N.. 1946. január 29. 40 M. N"., 1946. február 5. 41 M. N.. 1946. február 7. 123