A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

N. Dikán Nóra: A Szabolcs megyei nemzeti bizottság működése 1945 április végéig

NÉVMUTATÓ 1. BÁCSIK JÓZSEF Felszabadulás előtt a jelenlegi Anna cukrászda tulajdonosa volt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésben a Szocdem.. Pártot képviselte. Megyei vb. tagja 1945-ben. A szocdem. párt és a kommunista párt egyesülésekor a pártból kizárták. 2. BARTHA LÁSZLÓ Földműves. A felszabadulás előtt kisgazdapárti. A Parasztszövetség megalakulása után annak ügyvezető elnöke. 44-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője. A nemzetgyűlés után azonban már mint parasztpárti működött. 44—45-ben a megyei nemzeti bizottság tagja és elnöke az Örosi Nemzeti Bizottságnak. 3. BÉKEFI BENŐ Református esperes. 45-ben a városi szociálpolitikai osztálynak vezetője. 46-ban már csak egyházi vonalon működött. Dunántúli ref. egyházkerület püspökének nevezték ki. 1964-ben halt meg. 4. EGRI SÁNDOR Építőipari munkás. 1946-ban a városi rendőrkapitányság vezetője. Később a szakmaközi bizottság nyíregyházi titkáraként működött a szakszervezeten belül. Jelenleg Budapesten él. 5. DB. ELEKFFY LAJOS Kórházi szemész-főorvos. 1944—45-ben rövid ideig a kórház vezető főorvosa. 1948ban meghalt. 6. DR. ERŐSS JÁNOS Nyíregyházi ügyvéd. Bajcsy-Zsilinszky köréhez tartozó baloldali politikus. A bevonuló szovjet katonai parancsnokság nevezi ki november elején főispánnak. Részi vesz az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, elnöke a megyei nb-nak. Szaí)olesban az ő tekintélye alatt szerveződött meg az új Kisgazda párt. 1946-ban közélelmczésügyi miniszter. Egy ideig Franciaországban élt. Néhány évvel ezelőtt meghalt. 7. HENZSEL ANDRÁS Földműves. 1929-ben került kapcsolatba a szocdem. párttal. A párton belül a földmunkás szakcsoport vezetője. Felszabadulás után parasztpárti, megyei nb-i és városi képviselő testületi tag. Az 1950-es évek második felében Nagycserkeszen a Hazafias Népfront elnöke és a község VB. elnökhelyettese. 1963-ban meghalt. 8. JELES LÁSZLÓ Kőműves. 1922-ben lesz tagja a Nyíregyházi Építőmunkások Szakszervezetének. Egy évi tagság után vezetősági tagja lett a szakszervezetnek és a szocdem. párt nyíregyházi szervezetének. Felszabadulás után a MKP tagja. Főleg a szakszervezeti vonalon tevékenykedett. 9. DR. KOVÁCS GYŐZŐ Várhegyei árvaszéki ülnök. Polgári fogolyként 1944. nov-ben fogságba került és eltűnt. 1945-ben távollétében árvaszéki elnöknek nevezték ki. 10. LOVAS KOVÁCS ANDRÁS Földműves. A Kisgazdapárt tagja, a felszabadulás után a párt nyíregyházi szervezetének elnöke. Tagja a megalakult megyei nemzeti bizottságnak és a városi képviselő testületnek. 11. MÁCHEL SÁNDOR Kőműves. 1913-tól az építőmunkások szakszervezetének tagja. 1919-ben részt vett a Nyíregyházán megalakult vörösőrségben. 1945-ben a városi rendőrkapitányság vezetője. A szoc. dem. párt és a MKP egyesüléséig a szocdem. párt tagja. 1962-ben meghalt. 12. DR. PETHŐ GÉZA Nyíregyházi ügyvéd. Egyesülésig a szocdem. párt tagja. Részt vesz 1946-tól a megyei nemzeti bizottság munkájában, egészen annak megszűnéséig. 13. PINTÉR ANDRÁS Kőműves. Az építőipari munkások szakszervezetében tevékenykedett. A szocdem. párt baloldalához tartozott. Az 1930-as években a párt Ifjúsági Bizottságának irányítója, amit baloldali tevékenysége miatt beszüntettek. 1945-ben a MKP egyik alapító tagja, ideiglenes nemzetgyűlési képviselő és megyei nemzeti bizottsági tag. A szovjet csapatok bevonulása után rövid ideig megyei rendőrkapitány. 14. DR. RIMASZOMBATHY GÉZA Nyugalmazott pénzügyigazgató. 1944-ben néhány hónapra pénzügyi igazgatói teendők ellátására visszahívták. 116