A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)
N. Dikán Nóra: A Szabolcs megyei nemzeti bizottság működése 1945 április végéig
az МКР, 9 1945. januárjában pedig a Polgári Demokrata Párt 10 és a Nemzeti Parasztpárt. 11 A nemzeti bizottság tagjai a nemzetgyűlés után dec. 27-én tartották első ülésüket, 12 ahol lelkes szavakkal számoltak be a nemzetgyűlésen szerzett tapasztalatokról, majd megalkották az ügyrendet, és egy propaganda bizottság létrehozását határozták el, hogy az újonnan felállítandó hadsereg számára katonákat toborozzanak. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány januárban kiadott rendelete 13 kötelezővé tette a nemzeti bizottságok megalakítását minden községben és városban, valamint a közigazgatási szervezetnek megfelelően a járási és megyei nemzeti bizottságok létrehozását is. Ezzel törvényes formába öntötte az addig megalakult nemzeti bizottságokat, és elhatárolta tevékenységi körüket a közigazgatási szervektől. Viszont elrendelte, hogy az önkormányzati testületeket: városi és községi képviselőtestületeket, törvényhatósági bizottságokat alakítsák újjá. Erőss János főispán, a megyei nemzeti bizottság elnöke már a január 10-i ülésen 14 ismertette az említett rendeletet, és felhívta a figyelmet az önkormányzati testületek újjáalakításának feladatára. Szintén ebben a közlönyben adta közzé a kormány a karhatalom felállításáról szóló rendeletét is, 15 amelynek megszervezésébe a nemzeti bizottságokat is be kívánja vonni, az önkormányzati testületek és a vezető közigazgatási tisztviselők mellett. A karhatalom megszervezését és a legfőbb tisztviselőinek kijelölését megyénkben Erőss János főispán végezte. Az újjászervezett rendőrség élére ideiglenesen, a régi munkásmozgalmi múlttal rendelkező Pintér András, későbbi nemzetgyűlési képviselő és nemzeti bizottsági tag került 1944. novemberében. Pintér András január elején lemondott, lemondását a a január 10-i nemzeti bizottsági ülés elé is terjesztette. Helyére a főispán Sajben András (NPP) nemzeti bizottsági tagot jelölte. A jan. 10-i ülésen a főispán vitára bocsátotta a rendőrkapitány személyével együtt az általa kijelölt rendőrségi tisztviselők névsorát is. 9 Hársfalvi Péter az MKP nyíregyházi szervezetének megalakulását dec. 20-ra teszi, amikor az előkészítő bizottság egyik küldöttjének, Tariska Istvánnak a részvételével megtartott vezetőségi ülésen a Szocdem. Pártból kivált, néhány tag megalakította az MKP-t. Hár.sjalvi P.,i.m. 4. sz. 26—27. Véleményünk szerint ennek az ülésnek legkésőbb dec. 19-én kellett Iezajlania. Ugyanis a (let;. 19-i nemzeti bizottsági ülésen Pintér Andrást már mint az MKP képviselőjét választották meg nemzetgyűlési képviselőnek. A kiküldöttek pedig már útnak indultak dec;. 20-án Debrecenbe. Az MKP megalakulásának módjára és időpontjára vonatkozóan az események résztvevői is eltérően nyilatkoznak. (Társadalmi Szemle, 19(55, 2. sz. Dokumentumok és visszaemlékezések az új Magyarország megszületéséről. 68. 1.; Párttörténeti Közlemények, 1960. 1—2. sz. 250. 1.; Kelet-Magyarország, 1965. III. 8. Nyírségi Emberek. A vb. tagjai. (A demokratikus pártok megalakulásának időpontjai és körülményei még a tisztázandó problémák közé tartoznak). 10 A Polgári Demokrata Párt 1945. jan. 10 és 16 között alakult meg. Jan. 16-án már az igazoló bizottsági tagok kisorsolásánál szerepel jelöltjeivel. Nyíregyházi Állami Levéltár (NyÁL) Szab. vm. NB. ir. 1(2)1945. 11 A volt kisgazdapártiak egy része még Debrecenben elhatározta egy önálló parasztpárt létrehozását. Bartha László a Parasztszövetség helyi szervezetének egyik vezetője a nemzetgyűlés után a Nemzeti Parasztpárt szervezését kezdi meg. 12 NyÁL. Szab. vm. NB. ir. 1(2)1944. 13 Magyar Közlöny, 1945. január 4. 1. szám. 14/1945 M. E. sz. rendelet. 14 NyÁL. Szab. vm. NB. ir. 1(1)1945. 15 Magyar Közlöny, 1945. január 4. 1. szám. 13/1945. M. E. sz. rendelet. 112
