A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Jenei Ferenc: Az ecsedi Báthoriakról

ellentétes, rokon és ellenszenves tulajdonságaiból ötvöződött volna egybe és családjának szélsőséges jellemvonásai benne megnemesedtek volna. Hatalmas vagyon, az ország keleti, nagyobb részének ura, akinek hatalmát nemcsak a maga nagy gazdagsága, hanem a hozzá rokoni szálakkal, vagy a familiáris viszonnyal kapcsolódó családok nagy száma határozta meg. A Homonnai-Drugeth, Rákóczi, Magócsy, Telegdy, Wárday, Losonczy, Zokoly, Csapy és Bocskay családok összebogozott rokoni, unokatestvéri, sógorsági kapcsolata volt hatalmának támasza, amely mintegy „Báthori birodalom" ékelődött a királyi Magyarország és Erdély közé. Emberi tekintélye is nagy. Környezetének missilis leveleit olvasva még a legelőkelőbb, főrangú tagjai is „az Úr" megjelöléssel ismerik el tekintélyét. Szava döntő a keleti országrész ügyeiben. Fiatalabb éveiben részese nem egy török elleni hadi vállalkozásnak, részt vesz a mezőkeresztesi szerencsétlen csatában. 0 vezeti Kelet-Magyarország hadait az 1593 évi felvidéki hadjáratban. E hadjáratok ugyan kimozdították az ecsedi várból, de a politikai ügyek már nem. Mikor a király országbírónak nevezte ki, még akkor sem volt hajlandó megjelenni az országgyűlés színe előtt, az országbíró esküjének letételére. Külön törvényt kellett alkotni, amely lehetővé tette az eskünek másutt való letételét. Állandó összeköttetésben, levelezésben van az országgyűlési ellenzék vezetőivel: Batthyány Boldizsárral, Zrínyi Györggyel és Nádasdy Ferenccel, aki sógora, Báthori Erzsébet férje. Közeli rokona Zokoly Miklós alországbíró, a bécsi egyetemen tanult, kiváló humanista műveltségű úr, aki az országgyűlési ellenzék egyik vezetője a kilencvenes években. Amikor az 1593 évi országgyűlést összehívták, külön királyi leirattal igyekeztek álláspontjának megváltoztatására bírni, sőt az országgyűlésen való megjelenéstől elriasztani. De éppen Báthori István az, aki lehetővé teszi az udvar terrorja ellenére a megjelenést. Mint a távollevő országbíró követe jelenik meg Pozsonyban és a királyi propozíciókkal szemben élesen követeli a sérelmek orvoslását.

8 Ezzel Báthori ténylegesen beleszólt az országgyűlés tárgyalásaiba is. Az országgyűlésen való meg nem jelenését már a kortársak is adomákban magyarázták. Wittnyédy István, Zrínyi Miklós prókátora, egy fél évszázad múltán, Báthori-adomával óvja urát a Bécsben való megjelenéstől: „Jó magyarnak, nem igen jó oda menni, most kiváltképpen. Ügy hallottam, Báthory Istvánt hívatták Bécsbe, elindult, jött majd egy mértföldnyire Ecsedbül, tudakozta, jönne-e utána Ecsed, ezt kétszer vagy háromszor, hogy felelék szolgái, nem jönne utánok, mondotta, ha Ecsed el nem menne vele, nem menne Bécsben. Ha Ngddal is elmehetne Csáktornya, úgy inkább biztatnám Ngdat."

9 Az udvar jól ismerte ellenzéki magatartását és készült a vele való leszámolásra, ő pedig hatalmának öntudatával várta az ellene készülő csapást. Az erdélyi történetíró, Szepsi Lackó Máté mond el róla egy jellemző történetet : „Jakab János — (a Bocskai idők császári tábornoka Barbiano Jakab) — Ecsedbe készül kikémlelni micsoda állapotban legyen Báthori István? kelljen e tőle félni vagy ne? Mert ott feküszik vala a pásztor a bokorban, a kitől a vadak rettegnek vala. Az úr eszében vévé a dolgot, fő ember szolgáit (kik sokan valának) mindenfelől bé hivata Ecsedbe, drabantit megszaporítá és Jakab Jánosnak izeni, hogy örömest elvárja ha oda akar menni hozzája. 8 MOE IX. 1598—1601, 18—19. 9 Fabó András, Vitnyédy István levelei. 1652—1664: MTT XV. köt. 1871, 255. 105