A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. - 1967 (Nyíregyháza, 1968)

Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori (XI–XIII. századi) földvárai és monostorai

nek oldalában. E gazdagon tagolt épületelem víz alatt állott, így sem méreteit, sem képét közölni nem tudom. Másik faragványunk 67 cm magas, 53 cm széles (profilja: nyaktag -f hengertag + lefaragott rész) félpillér lábazata, melynek szemközti oldala lefaragott. Kora a XIII. század első felére tehető, reméljük azonban, hogy fentebb említett másik faragványunk biztosabb 15. kép. Császló, ref. templom: félpillér lábazata (XIII. század). keltezést ad majd. A császlói kövek jelentőségét az a tény bizonyítja, hogy ezek a szatmári részek Árpád-kori kőplasztikájának első emlékei. Végezetül Ohatmonostora feltárásáról kell megemlékeznünk. A monostor maradványai Zoltai Lajos helytálló véleménye szerint Ohat-Telekháza major udvarán keresendők, ahol 1905-ben feltárást is végzett. Ekkor 1,5 m széles alapfalai kerültek elő egy 10 m szélességű és kb. 18 m hosszú templomépületnek, a hajó ENy-i sarka felé pedig téglából rakott kettős sírkamrát tártak fel. A sírkamra együttes szélessége 1,95 m, csontot nem találtak benne,, egyetlen leletének, egy övveretnek a rajzát Zoltai közölte

26

. Sajnos a templom szentélyzáródásáról nem esik szó (talán nem is tárták fel), a monostorépület egyéb részeiről sem hallunk. A híres Ohatmonostora építészeti együttesének megismerését újabb régészeti feltárástól várhatjuk. E helyen Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai régészeti kutatásainak eredményeiről, helyzetéről igyekeztünk számot adni. Ez a számvetés egyben meghatározza a jövő kutatómunkájának feladatait is. Németh Péter Zoltai L., i. m. 47. Az ohati földvárról-amelyet még Szegeden tartott előadásunk alkalmával nem. ismertünk-, Zoltai 1923. okt. 31-ón készített két távlati képet feltüntetőtusrajza tanúskodik (Déri Múzeum Régészeti Adattára). 101