A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében

A termelőszövetkezeti mozgalom megyei fejlődésében is súlyos következményekkel jártak az ötvenes évek elején elkövetett politikai hibák, torzítások. A termelőszövetkezetek életében az első törést az 1953. esztendő hozta. A Magyar Dolgozók Pártján belüli jobboldali elhajlás és Nagy Imre revizionista fellépésének eredményeképpen jelentős veszteségek érték a termelőszövetkezeti mozgalmat, amiben azonban közrejátszott még az is, hogy 1951 — 52-ben több helyen megsértették a szövetkezésben az önkéntesség elvét. Még ott is megtorpanás következett be 1953-ban, ahol a termelőszövetkezet nem oszlott fel, de a tagok egy része kilépett. A termelőszövetkezetek áttérése a belterjes gazdálkodásra 1954-ben a mozgalomnak újabb lendületet adott, és a termelőszövetkezetek vagyona a megyében 1955-re elérte a 463 millió forintot. A termelőszövetkezetek fejlődése megmutatkozott a munkaegységek értékének növekedésében is: 1954-ben 24,36 Ft, 1956-ban pedig 36,01 Ft volt egy munkaegység megyei átlagértéke. Az anyagi eredmények meggyorsították a termelőszövetkezeti tagság számszerű fejlődését is.

121 A termelőszövetkezetek fejlődését újból megszakította 1956-ban a Nagy Imre vezetésével felülkerekedett revizionista csoport tevékenysége és az ellenforradalom. Falun az ellenforradalom éle és támadása elsősorban a termelőszövetkezetek ellen irányult. A különböző „forradalmi" és más „bizottságok" egymás után szólították fel a termelőszövetkezeteket a feloszlásra, és volt földbirtokosok, csendőrök, katonatisztek és más ellenséges elemek megfélemlítéssel, fenyegetésekkel, nem egy helyen kíméletlen erőszakkal jelentős eredményeket értek is el. Az ellenforradalmi támadás következtében Szabolcs-Szatmár termelőszövetkezeteinek több mint kétharmada feloszlott, a családoknak és tagok 70 százaléka kilépett, és a megművelt terület alig egyharmada maradt meg a szövetkezetek kezén. Az ellenforradalom alatt a megye termelőszövetkezeteiből kb.32,5 millió forint értékben hurcoltak el beruházási vagyontárgyakat, állatokat, terményt, takarmányt és egyéb gazdasági felszerelést. Ezenkívül a megye valamennyi termelőszövetkezetének zárszámadása után csaknem 28 millió forint vagyonhiány mutatkozott, amelynek nagyobb része szintén az ellenforradalom tevékenységéből származott.

122 Az 1956-os ellenforradalom nemcsak a termelőszövetkezetek jelentős részét bomlasztotta szét, hanem a megmaradt szövetkezetek helyzetét is megingatta. A szövetkezeti gondolat mellett azonban a dolgozó parasztság legöntudatosabb legáldozatosabb része híven kitartott, az ellenforradalmárok ezeket nem tudták megfélemlíteni, sem a szövetkezettől eltántorítani. Az ellenforradalom leverése után az MSZMP és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány támogatásával a megmaradt termelőszövetkezetek megerősödtek, a feloszlatott szövetkezetek jelentős része újjáalakult, s már 1957 végére gazdaságilag is megerősödött: a termelőszövetkezetek beruházott vagyona 1957-ben 198 millió 538 ezer forintra emelkedett, a munkaegység megyei átlagértéke pedig 42,20 Ft-ra nőtt. 1959-ben Szabolcs-Szatmárban is megértek a feltételek, hogy a termelőszövetkezetek útján tovább lépve sikeresen fejezzük be a szocialista mezőgazdaság felépítését. Ez három óv alatt, 1959 — 1961 között meg is történt. 14 esztendő a virágzó élet útján Nyíregyházán (MSZMP Városi Bizottsága) Nyh. 1960. 10. o. Az ellenforradalom Szabolcs-Szatmárban, 3. o. (Megyei Fehér Könyv I.) Nyh. 1957. 139