A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

amerre a tömeg másik fele a csendbiztost és a másik pandúrt űzte. Az üldözők között a legtüzesebb és leghangosabb nemes Gál István. Miért ne lenne ? Hiszen 1826. telén is ő volt az, aki a községháza udvarán álló pellengért kivágta, mert ahhoz „télvíz idején egy lakos nyakvassal szoríttatott, mert nem volt hajlandó az uraságnak az idő miatt hosszú fuvarba menni. "

15 Az üldözött pandúrhadnagy és pandúrja elér a községházáig. Fodor a jegyző szobájába menekül, ahova követi Bittó urasági tiszttartó és Gál Lukács réti pénztáros is. Az ajtót magukra zárják. Az üldözők követik őket. Azok tömege megoszlik. Egy részük a jegyző szobáját ostromolja, másik részük az elöljárókat űzi szét becstelenítő, gyalázó kifakadások közben, majd pedig a kifüggesztett kormányrendeleteket tépik le Gál János és Fehér János vezetésével, szörnyű szitkozódások közepette. Lakatos Ferencné szitkozódva tüzeli a jegyző bezárt szobáját ostromlókat. Sallai Bálint, Búsi Mihály, Kolozsi Ferenc betörik az ajtót azt rugdosva, majd nekifeküdve. Bittó tiszttartó az ablakon menekült. A tömeg egy része üldözőbe vette. Az a szárazmalomba futott. Ott egy Jámbor nevű molnár úgy mentette meg, hogy a fejére egy vékát borított, hogy a fejét ne verjék. Egyes jobbórzésűek őt és Gál Lukácsot kimentették a tömeg kezéből, majd hazakisérték kerülő úton. Fodor Gábort a jegyző szobájában a tömeg ájultan találta. Többen szurkálni kezdték. Búsi Mihály lehúzta a Fodor csizmáját. Majd botokra fektetve átvitték a mai főtéren állott „Nagykocsma"-ba. Közben Mészáros és Kolozsi Ferenc szurkálta. Az átvivők között már ott van Badics Bálint is, aki amikor őnála ment foglalni, Istent, Krisztust, uraságot, csendbiztost, szörnyen káromolt. Akkor a csendbiztos letartóztatta, de a lázadástól való félelmében már kiengedte az áristomból. Gál István, Badics Gábor, Búsi Mihály ós Gál János viszik be Fodort a Nagykocsmába. Itt az alélt pandúrhadnagyba Bodor Gábor és Bodor Sándor bort töltöttek, majd mások is csatlakoztak hozzájuk, az erőszakos itatásnál. Később — amint a község jegyzőkönyve mondja, — „a bőszült néptömeg közt is találkozott jobb érzelműek, a halál rémei között levőt kilopva mintegy megszöktetvén — elszabadíták." „A rakoncátlankodók, vakmerők még itt meg nem állapodva, az éjjel kezdetén történt gyújtogatásokkal s vad lármázásokkal tetézték a büntettöket. "

16 Este 8 órakor az uraság „Kiskocsma"-ját, majd Egri Bálint hites takarmánykazlát és sertósólát gyújtották fel ismeretlen tettesek. Az urasági kiskocsmának a felgyújtásával Kiss Mészáros András és Hamvas Gergely lázongókat gyanúsították, mert a gyújtás körüli időben ott jártak. Utóbbiak a tűz gyújtásával meg akarták boszszulni Egrit, mert szeptember 1-én ő olvasta fel a templom előtt a tartozások mielőbbi befizetésére vonatkozó urasági felhívást. A szétűzött községi elöljárók közül a tömeg csak Kiséry László jegyzőt tűri meg a községházánál. Benne megbíznak még. A jegyző így írja le 3-án történteket: „ •• A Méltóságos Földes Uraságunk a Szent Mihályi lakosoknál kint lévő szerződés szerinti úri tartozások behajtására (u. m. 1849-es 1850-k évekre) járás Bíró, Tekintetes Farkas István úr által ki rendelt csendbiztos Fodor Gábor úr több hivatalos e tárgybeli előzmények után, két csend katonával Dec. 2-án helységünkben, megjelent, 3-án az executiót megkezdvén, alighogy néhányát exequálta, — azonnal a nép felzúdult, vasvillákra botokra 15 Seres: Sztm. t. 63. lap. 16 Sőrés: Sztm. 92. lap. A község jegyzőkönyvének részlete. 93