A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés
hogy Főszolgabírói parancsolatból 10 nap alatt pénz es életbéli tartozását tellyesítse — a munkára külön Paléta bizonyos napra. Elmúlván a 10 nap kijönne a pandurhadnagy előhívatná individuáliter (egyenként) az embereket, . . . hogy kimutathassák mit tettek és akik nem tették, bejelentené mint engedetleneket ... itt volna a Hadnagy a pandúrokkal, felhozatná maga elibe az illetőt, reá ijjesztene bent, kissé bezáratná, vagy megzálogolná . . ." 10 Szinte szóról szóra így tett Fodor csendbiztos! Már itt szükségesnek tartom adni Farkas Istvánnak a nánási járás főbírájának Eckstein császári biztoshoz a felkelés kivizsgálása során 1850. dec. 30-án adott igazoló jelentését. Arra a kérdésre történt-e decemberi események előtt bírói elmarasztalás a szentmihályi lakosokkal szemben, s hogy miért küldte ki a csendbiztost foglalás végett, - Farkas többi között a következőket válaszolja. „A megyefőnökség szept. 7-én elrendelte neki, hogy a megyei csendbiztosokkal és pandúrokkal haladéktalanul Szentmihályra menvén s az engedetlenség fő tényezőit kinyomozván, ezeket a nagykállói börtönbe kisértessem, a lakosokat pedig tartozásaiknak kellőleg leendő teljesítésére rábírni igyekezzem, s kerületi főispán úr őnagysága nevében adjam tudtokra, hogyha a már egy ízben kiküldve volt törvényszék ítélete és az általok ennek folytán tett ígéret s a földes urasággal kötött szerződés ellenére tovább is engedetlenkednek, hozzájok újból katonaság fog kiküldetni..." Ezután többször kiment Szentmihályra.,, . . . mindenkori kirándulásaimat legalább annyi siker koronázta, hogy a Grófnak legsürgetősebb munkáit bevégeztettem ... de egyéb hivatalos dolgaim közepette mindenkor huzamosabb ideig s folytonosan nem lehetvén Szentmihályon, innen hazamentem. De kijelentvén Gróf úrnak, hogy ezentúl a hanyagokat fogja kereset alá, s marasztaltassa el bíróilag, de a Grófúr mint monda, a lakosok az újabb per költségeitől való kímélése s így humanitás tekintetéből — ekkoron meg azt kívánta tőlem, hogy . . . küldjem ki Fodor Gábor csendbiztost. . . így történt a Gróf úr ismételt sürgetéseire s mondhatnám zaklatásaira, sőt saját kezűleg írt tervezésére a nevezett csendbiztosnak Szentmihályra lett kiküldetése, de nem foglalás végett, hanem csak hogy mintegy Damocles kardjaképpen függjön az illető lakosok felett. Ezen kiküldetésében utasításul adatott neki, hogy nem executióképpen megy Szentmihályra, hanem csak az uradalomnak segítségül ennek költségére, s ennélfogva szálljon egyenesen a Gróf úr kastélyába . .." 11 A fentebb leírottakból láthatjuk, hogy Fodor csendbiztos úgy járt el, ahogy azt a földesúr leírta az idézett levelében. A földesúr levelében leírottakhoz igazodott cselekedeteivel. így járt el november 30-án is, amikor a 10 nap letelte után felhívást intézett a község elöljáróságához írásban, azért, hogy tetessék közhírré, hogy december 2. napjára az érdekelt 1. tizedbeliek, harmadikán a második tizedbeliek, 4-én a harmadik és 5-én a negyedik tizedbeliek, a helységházán a nem teljesítők előtte kötelesek megjelenni. „A meg nem jelenendők . . . kemény büntetést várhatnak magukra!" Azok kik eleget tettek kötelességöknek a M(é)l(tósá)gos Uraság illető tisztjének írásbeli bizonságával igazolhatják csak magokat. . . " 12 10 Magyar nyelvű eredeti tisztázata OL. G. 1851. 22001. (1438. G. P. No. 7.) J1 OL. G. 1851. 22001. (1438. G. P. No. 6) magyar nyelvű másolatából. 12 OL. G. 1851. 22001. (1438. G. P. No. 6) magyar nyelvű másolatából. 91