A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

hogy Főszolgabírói parancsolatból 10 nap alatt pénz es életbéli tartozását tellyesítse — a munkára külön Paléta bizonyos napra. Elmúlván a 10 nap ki­jönne a pandurhadnagy előhívatná individuáliter (egyenként) az embereket, . . . hogy kimutathassák mit tettek és akik nem tették, bejelentené mint en­gedetleneket ... itt volna a Hadnagy a pandúrokkal, felhozatná maga elibe az illetőt, reá ijjesztene bent, kissé bezáratná, vagy megzálogolná . . ." 10 Szinte szóról szóra így tett Fodor csendbiztos! Már itt szükségesnek tartom adni Farkas Istvánnak a nánási járás főbí­rájának Eckstein császári biztoshoz a felkelés kivizsgálása során 1850. dec. 30-án adott igazoló jelentését. Arra a kérdésre történt-e decemberi események előtt bírói elmarasztalás a szentmihályi lakosokkal szemben, s hogy miért küldte ki a csendbiztost fogla­lás végett, - Farkas többi között a következőket válaszolja. „A megyefőnökség szept. 7-én elrendelte neki, hogy a megyei csendbizto­sokkal és pandúrokkal haladéktalanul Szentmihályra menvén s az engedet­lenség fő tényezőit kinyomozván, ezeket a nagykállói börtönbe kisértessem, a lakosokat pedig tartozásaiknak kellőleg leendő teljesítésére rábírni igyekez­zem, s kerületi főispán úr őnagysága nevében adjam tudtokra, hogyha a már egy ízben kiküldve volt törvényszék ítélete és az általok ennek folytán tett ígéret s a földes urasággal kötött szerződés ellenére tovább is engedetlenked­nek, hozzájok újból katonaság fog kiküldetni..." Ezután többször kiment Szentmihályra.,, . . . mindenkori kirándulásai­mat legalább annyi siker koronázta, hogy a Grófnak legsürgetősebb munkáit bevégeztettem ... de egyéb hivatalos dolgaim közepette mindenkor huzamo­sabb ideig s folytonosan nem lehetvén Szentmihályon, innen hazamentem. De kijelentvén Gróf úrnak, hogy ezentúl a hanyagokat fogja kereset alá, s ma­rasztaltassa el bíróilag, de a Grófúr mint monda, a lakosok az újabb per költ­ségeitől való kímélése s így humanitás tekintetéből — ekkoron meg azt kí­vánta tőlem, hogy . . . küldjem ki Fodor Gábor csendbiztost. . . így történt a Gróf úr ismételt sürgetéseire s mondhatnám zaklatásaira, sőt saját kezűleg írt tervezésére a nevezett csendbiztosnak Szentmihályra lett kiküldetése, de nem foglalás végett, hanem csak hogy mintegy Damocles kardjaképpen függjön az illető lakosok felett. Ezen kiküldetésében utasításul adatott neki, hogy nem executióképpen megy Szentmihályra, hanem csak az uradalomnak segítségül ennek költségére, s ennélfogva szálljon egyenesen a Gróf úr kasté­lyába . .." 11 A fentebb leírottakból láthatjuk, hogy Fodor csendbiztos úgy járt el, ahogy azt a földesúr leírta az idézett levelében. A földesúr levelében leírottak­hoz igazodott cselekedeteivel. így járt el november 30-án is, amikor a 10 nap letelte után felhívást intézett a község elöljáróságához írásban, azért, hogy tetessék közhírré, hogy december 2. napjára az érdekelt 1. tizedbeliek, har­madikán a második tizedbeliek, 4-én a harmadik és 5-én a negyedik tized­beliek, a helységházán a nem teljesítők előtte kötelesek megjelenni. „A meg nem jelenendők . . . kemény büntetést várhatnak magukra!" Azok kik eleget tettek kötelességöknek a M(é)l(tósá)gos Uraság illető tisztjének írásbeli bizon­ságával igazolhatják csak magokat. . . " 12 10 Magyar nyelvű eredeti tisztázata OL. G. 1851. 22001. (1438. G. P. No. 7.) J1 OL. G. 1851. 22001. (1438. G. P. No. 6) magyar nyelvű másolatából. 12 OL. G. 1851. 22001. (1438. G. P. No. 6) magyar nyelvű másolatából. 91

Next

/
Thumbnails
Contents