A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet
látjuk, hogy a Kér törzs elhelyezkedési területével, az európai avarok megtelepülési területe összevág. A Kér törzs belső kirajzásainak egyes gócait, ennek a területnek perifériális pontjain találjuk, de már olyan vidékeken, ahol török nyelvű törzsszövetségi szomszéd népek adták a közéjük települő avarok = Kér ,Óriás' nevét, miként a szlávok az avar birodalom területén, ugyancsak az avarokra vonatkozó Obri ,Óriás' nevet és helynevet. Az európai avaroknak (pseudo-avaroknak) saját népi, törzsi elnevezését Várkun néven ismerjük. Az avarok a fent elmondottak alapján: sem szlávok, sem avarszlávok, sem bolgár-törökök nem voltak, hanem a Volga —Káma vidékéről a Kárpát-medencébe 568-ban levonult ugorok, akik a ma is beszélt finnugor nyelvünket hozták magukkal. 39 Korai régészeti emlékanyaguk és temetési rítusuk is azzal a vidékkel köthető össze. Baján avar kagán népe eredetileg a Tiszántúlon szállt meg a legyőzött gepidák települő területén. A Duna —Tisza közén, az avarok szövetségesei: a kuturgur-bolgárok (-hunok) telepedtek meg — a szarmaták földjén. Figyelembe kell vennünk azonban azt, hogy 631/632-ben dinasztikus okok miatt belső harc tört ki az avarok és a bolgárok között, aminek következtében 9,000 bolgár családnak (40 — 50 000 ember) nyugat felé távoznia kellett. 40 A Duna —Tisza közén és a Dráva —Száva közén a Szerémségben, a kuturgurbolgárok (-hunok) VII. század közepi régészeti hagyatékában folyamatossági hiány, törés észlelhető; amelyből arra következtethetünk, hogy a bolgár kivándorlás elsősorban ezt a két területet érintette. így az avar térfoglalás — a Kér törzsnév hiánya folytán — a Duna —Tisza közén is lehetővé válhatott. Meglepetést jelent számunkra, hogy egy avar vonatkozású, török forrásból származó és török nyelvterületen jelentkező Kér törzsnevet találunk egy honfoglaláskorinak ismert, türkökhöz kapcsolt törzsszövetségben. Arra lehetne gondolni, hogy egy finnugor nyelvű, avar eredetű népcsoport érkezett a Kárpát-medencébe a 896-os második honfoglalás alkalmával, Árpád többi törzsével együtt. Annál is inkább hihető volna ez, mert amint láttuk, Tormás 950 körüli tudósítása alapján, Biborbanszületett Konstantin az említett törzsszövetséget, mint a kabarok és a türkök törzseit vetíti vissza Etelközbe. Mit sem tudunk azonban arról, hogy Árpád népeihez egy avar jellegű és nyelvű törzs is csatlakozott. Konstantinos feltétlenül tudósított volna erről, miként a „holmi kabarok" összebarátkozásáról is megemlékezett. Ha pedig feltételezzük, hogy egy avar törzset iktattak be Kér néven a türkök törzsszövetségébe, de már a Kárpát-medencén belül, felborul a törzsi névsorhoz fűzött és arra alapított minden elgondolás. De összeomlik a türk törzsrendszer is a konstantinosi megvilágítás szerint. Krónikáink nem ismerik ugyanis a honfoglaló törzsek nevét, csak a vezéreket, nemzetségeket és a nemzetségfőket. A konstantinosi törzsnévsor, nem a 896-ban bejött honalapító türkök törzsszövetségének nevét, hanem egy korábbi törzsi szervezetet őrzött meg számunkra, mégpedig az avarságnak, az Ennsig terjedő avar birodalomnak törzsi szervezetét, amelynek egyik tagja volt a finnugor Kér törzs (a török 39 Németh, i. m., 102 —103. Csallány D., Népvándorlás-honfoglaláskori bizánci régészeti kapcsolataink: Jósa András Múzeum Kiadványai, 5. Nyíregvháza 1965, 9.11. 40 Arch. Ért. 1963, 21-38. 43
