A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)
Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet
Kostolac (Srpsko Podunavlje). Ram na Dunavu (Srpsko Podunavlje). Bitopek (Srpsko Podunavlje). Öadjavica (Verőce vm., alsómiholjaczi j.). Velilca Gorica (Nagygorica) (Zágráb vm., nagygoricai j.). Zagreb (Zágráb). Brestovac (Bresztovác) (Pozsega vm., duruvári j.). Sisak (Sziszek) (Zágráb vm., sziszeki j.). 23a Brodski Drenovac (Pozsega vm.). 23b * Ä honfoglalás (896) történetének legbecsesebb forrása Biborbanszületett Konstantin bizánci császár (913 — 959), „A birodalom kormányzásáról" szóló munkája. 24 Árpád fejedelem dédunokája, Tormás, két fejedelemmel együtt kereste fel 950 körüli években a császárt és tudósította őt a kabarok népéről és a türkök törzseiről, a Kárpát-medencében. „39. A kabarok népéről Tudnivaló, hogy az úgynevezett kabarok a Xazárok nemzetségéből valók. És úgy történt, hogy valami pártütés támadt közöttük a kormányzat ellen, és belháború ütvén ki, felülkerekedett az előbbi kormányzatuk, és közülük egyeseket lemészároltak, mások pedig elmenekültek, és elmenvén, letelepedtek a türkökkel együtt a besenyők földjén, összebarátkoztak egymással és holmi kabaroknak nevezték el őket. Ennek következtében a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket, és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is. Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc közül, és háborúban elől jártak, az első törzsek rangjára emelték őket. Egy fejedelem van náluk, kabarok három törzsében, aki máig is megvan." „40. A kabarok és a türkök törzseiről Első a kabaroknak (Kaßccooi), a kazároktól elszakadt, előbb említett törzse, második a Nyék (NÉ%r]), harmadik a Megyer (Меуедп), negyedik a Kürtgyarmat (Kovgrovyegjuarov), ötödik a Tarján (Tocgiáyov), hatodik Jenő {Teváx), hetedik Kér (~К.сс,ог)), nyolcadik Keszi (Kao^). És így egymással összeolvadván, a kabarok a türkökkel a besenyők földjére telepedtek le." 25 Krónikáink nem ismerik a törzsek nevét, 26 csak vezéreikét. De a Hétmagyar névben megőrizték a hét törzs emlékét. 27 A magyar krónikák sem nyolcadik törzsről, sem a kabarokról nem tudnak. 28 23a Seoba Naroda. Zemun 1962, 67 — 122. — Csallány, D., Arch. Denkm. der Awarenzeit 1956, 77. П. 23b Vinski — Gasparini K. — Ercegovic, Ranosrednjovjekovno groblje u Brodskom Drenovcu: Vjesnik Arch. Muzeja u Zagrebu, 1958, 129.11. 24 Bíborbanszületett Konstantin. A birodalom kormányzása. Ed. Moravcsik Gy. Bp. 1950, 39., 40. fejezet. — A magyarok elődeiről és a honfoglalásról (Sajtó alá rendezte Györffy Gy.). Bp. 1958, 78., 82. 25 A magyarok elődeiről. Bp. 1958, 81 - 82. - Györffy Gy., Tanulmányok. . . 1959, 6 - 10., 156. — Németh Gy. i. m. 221 —277. — Moór E., A honfoglaló magyarság megtelepülése ós a székelyek eredete: Szegedi Múzeumi Kiadványok, I. 13, 1944. — Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Bp. 1938. 371. 26 _ 27 Györffy, Tanulmányok, 9 — 10. 28 U. ott, 44. 39
