A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csallány Dezső: Az avar törzsszervezet

az avarság hagyatékának legkésőbbi emlékei; a temetőben a férfi és női sírokat már külön-külön csoportosították.

8 A történeti, régészeti, embertani adatok figyelembevételével, az avarság két nagy népi összetevője közül: A kuturgur-bolgárok (-hunok) régészeti hagyatékát és mongolos embertani sajátságait: Közép- és Kelet-Ázsiából sikerült származtatni, mint az egyik török néphullám emlékét.

9 Az európai avarokat (Baján kagán népét): a Volga-Káma vidékével kötöttem össze, a bizánci történeti források, a korai régészeti emlékanyag és a temetési rítusok alapján.

10 * Az avar birodalom területén elterjedt avar régészeti emlékanyag lelőhelyeit jól mutatja a már közölt összefoglaló térképem.

11 Olyan térkép azonban, amely az újabb avar régészeti lelőhelyeket is magában foglalja a népi és törzsi szempontok figyelembevételével, még nem jelent meg. Az avarság fent említett két nagy népi komponensének: az európai avaroknak (akik finnugorok)

12 és a kuturgur-bolgároknak (-hunoknak) (akik törökök),

13 régészeti hagyatéka és temetési rítusa a kora-avar időkben (VI —VII. század) még szétválik, csupán a griffes-indás jellegű öntött bronz övveretsorok használatának idején (VIII —IX. század) uniformizálódik a két népcsoport hagyatéka olyan mértékben, amely megnehezíti köztük a népi, törzsi szétválasztást.

14 Theophylaktos Simokattes az európai avarokról azt mondja, hogy ezek „pseudo-avarok", akik a Volga melletti ugorok kötelékéből váltak ki; két részre oszlanak: Ovág és ^owvt-ra. Az avar nevet csak azért vették fel, hogy félelmetesnek látszanak a népek előtt. Menandrosnál, a Valentinos-féle követség leírásában a türkök kagánja sem nevezi az avarokat avaroknak, hanem uar%oni-na,k.

15 A bizánci és türk szóhasználat nyomán, joggal hozzák kutatóink az említett népet a Várkony helyneveinkkel kapcsolatba, annál is inkább, mert Tiszavárkony-Hugyinparton 100 sírból álló préselt és griffesindás véretekkel kísért avar temetőt tártak fel.

16 Ilyen helyneveket találunk: Tisza-Várkony (Jász-Nagy-Kun-Szolnok vm., tiszai alsó j.); Várkony (Pozsony vm., alsócsallóközi j.); Sajóvárkony (Borsod vm., ózdi j.); Várgony (= Varhanovce) (Sáros vm., alsótárcai j.); Várkond (Ung vm., szobránci j.); * Csattan у D., Az átokháza-bilisicsi avarkori sírleletek: A Móra Ferenc Múzeum Év könyve, Szeged 1957, 109 - 132. 9 Csallány D., A kuturgur-bolgárok (-hunok) régészeti hagyatékának meghatározása: Arch. Értesítő 1963, 21-38. 10 Csallány D., Népvándorlás-honfoglaláskori bizánci régészeti kapcsolataink: Jósa András Múzeum Kiadványai, 5. Nyíregyháza 1965, 9.1. 11 Csallány, D., Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1956, térképmelléklet. 12 Ld. 10. j. 13 Ld. 9. j. 14 Arch. Ert. 1963, 21 — 38. — Csallány D., Kora-avarkori sírleletek: Folia Archaeologica, I —II, 1939, 150 — 153. — Csallány D., Szegedi avarkori sírleletek és hun-bolgár ívókürtök régészeti kapcsolatai: Arch. Ert. 1946 - 1948, 350 - 361. 15 Németh Oy.: A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930, 102 — 103. — Theophylaktos Simokattes, ed. Bonn, 284, ed de Boor, 258 — 259. — Menandros, ed. de Boor, 205. — Moravcsik Cy.: Byzant. Turc. II. 192. — Györffy Oy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959, 31, 126. 16 Györffy, i. m. 31, 126. - Csallány D., Arch Denkm. 1956, 208, 1005b. sz. (Tiszavárkony). :-ЧП