A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Sterbetz István: A földikutya új magyarországi lelőhelye Nyírbélteken

A nyírbélteki Spalax lelőhely (12. kép) laza, homokos, vályogosodásra hajló talajával, Festuca- vegetáció jávai Hajdúbagoshoz hasonló ökológiai­viszonyokat nyújt az állatnak. Jelenlegi ismereteink szerint Magyarországon csupán ezen a két északkelet-alföldi lelőhelyen találjuk ősi élettérben a földi­kutyát. 12. kép. A földikutya lelőhelye Nyírbélteken. Az új Spalaxos terület populációjának nagyságát egyelőre még nem is­merjük, a földalatti állomány egyed számára három megtalált túrásból nem következtethetünk. Ha sor kerülhet arra, hogy e ritka kisemlős érdeké­ben üzemágváltoztatást tiltó, védett területet létesítsünk, kétségtelen, hogy erre a már jobban átkutatott és értékelt Hajdúbagos érdemesebb. Hang­súlyoznom kell azonban, hogy nem csupán a mindig kisebb-nagyobb gazda­sági áldozattal járó terület kisajátít ás az egyetlen járható útja természeti emlékeink védelmének. A szerényebb adottságokat nyújtó Nyírbéltek azok­nak a kis élő múzeumoknak sorába tartozik, melyeket a felelőtlen emberi háborgatáson kívül semmi más nem veszélyeztet, így a jövő számára pusztán megértéssel, kultúrált magatartással is meg tudunk tartani. Sterbetz István Irodalom: Sterbetz, I.: (1960) Experimentelle und Freilandbeobachtungen an der Westblindmaus (Spalax leucodon NORDM.): Állattani Közlemények, XL VII. 3-4. p. 151 -158. 205

Next

/
Thumbnails
Contents