A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csiszár Árpád: A hazajáró lélek

Próbák Bár mindent illendőképen és a szokott rend szerint elkészítenek, valahol mégis becsúszhat valami hiba, előfordulhat valami nem megnyugtató. Vagy a halott állapotában, vagy az élőkében lehetnek rendkívüli dolgok. A holtak tudják az élőknek minden dolgát. Lelkük szabadon jár. Alomban, vagy látomásokban az élők is láthatnak olyat, amit egyébként nem látunk. Az élők és a holtak közt összeköttetést indulhat. Temetés után jó meggyőződni arról, hogy visszajön e, vagy milyen formában jön vissza a halott lelke. Erre jó az udvar lehomokolása, a hamu, a víz és a lisztpróba. „Azért van sárga homok az udvarunkon, mert az uram meghalt. Minden temetésnél homokolunk. Mikor még saját szekerek voltak, mentek 2 — 3 szekérrel is. A homokolást a rokonság intézte, a gyászolóknak nem kellett beleavatkozni. Előre soha se visznek homokot, csak a halál napján viszik. "

257 „Mikor valaki meghal, rögtön visznek az udvarra egy szekér sárga homokot. Ha nincsen sár, akkor is kell dísztül. Húsvétkor is szokták lehomokolni az udvart. A homokolás ünnepélyes, különösen húsvétra."

258 „Ha fogatot tudnak szerezni, az udvart piros homokkal lehomokolják. Soha sem homokolnak fehér tiszai homokkal akkor sem, ha ez közelebb van."

259 „Temetés után az udvart lehomokolják. Olyan helyen homokolják le, ahol egy kissé babonásak. Azt mondják, ezen a halott nyoma meglátszik, ha visszajött. Temetés után szoktak homokolni, akkor, mikor a vizet is kiteszik. A vízzel is tetésen van a pohár, de úgy, hogy abból ki ne cseppenjen."

260 A homokolás általános szokásának az értelmét ez az utolsó adat adja meg. A nagyrészt értelmetlenné vált homokolás az eredeti helyéről átkerült előbbre, egyszerű udvardíszítéssé vált. Sok vallástörténész azzal indokolja a homokolást, hogy ezáltal megtévesztik a holtak lelkét.

201 Idegenszerűvé lesz számára az udvar, azon nem ismeri fel most már a saját nyomait. Ezzel szemben itt próbáról van szó. A friss homokban, amit a temetés után szórtak szét, az élők megláthatják a halott nyomát. Meggyőződhetnek arról, hogy nem történt e valami olyan hiba, ami miatt a halottnak vissza kellett jönni. „Az oroszoknál

262 temetés után szoktak tenni az asztal közepére egy marék hamut, abba állítanak egy pohár vizet. Azt mondják, hogy a halott visszatér akkor éjszaka, a nyoma meglátszik a hamuban, madár nyomok vannak benne.

263 A víznek is híjjá van."

264 „Mikor eltemették a halottat, a pohárt tele tették vízzel és száraz kendőt tettek mellé és azt állították, hogy a halott éjszaka visszajött és abba megtörülközött, ha nedves volt a kendő. Megtörülközött benne a halott, a szellem."

265 „Az asztalra temetés után tesznek egy pohár vizet és mellé egy tiszta kendőt. Ha reggel a kendő vizes, úgy tartják, hogy a halott visszajött és megmosdott."

266 „Lisztet tesznek 257 Kajor Pálné, Vitka. 258 Dévai Gyuláné, Nagy varsány. 259 Guthy Gábor, Kisvarsány. 260 Filep Bertalanná, Gergelyiugornya. 261 Gecse Gusztáv, Van e túlvilág, 13. lap. „A temetési szertartások nagy része a halott megtévesztésére szolgál." 262 A g. kath.-nál. Cs. Á. 263 L. 18. 264 Tári Károly né, Beregdaróc. 265 Filep Bertalanná, Gergelyiugornya. 186