A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csiszár Árpád: A hazajáró lélek

A visszasírás Éles különbséget kell tennünk a sírás és a siratás közt. A siratás lehet akármilyen hangos, nem éled fel tőle a halott, 128 hozzá tartozik a temetési rítushoz. Talán épen az elmaradása hozna valami rosszat a halott állapotába.

129 A siratás mondatai megfontoltak. A sirató tudja mit kell elmondani. A siratás tudomány. Nem mindenki tud jól, szépen siratni, nem mindenkinek a siratása bírja ki a temetési közönség kritikáját. Magnó felvételhez siratást próbáltunk el. A jelenlevő asszonyok tanácsokat adtak annak, aki siratni készült: „Ügy csináld, ahogy szoktuk."

130 „Úgy csináld, ahogy kell."

131 Minden szavának, minden mozdulatának ideje és helye van. A sírás a fájdalom, a bánat spontán következménye. A síró szánalmat ébreszt. Talán ez a szánalom indítja meg az épen csak hogy kiszállt lelket, hogy visszatérjen az elhagyott testbe. Megzavarodhat a halál rendje. „Visszasírás van, láttam is. Egy asszony meghalt, az egyik lánya ott volmellette, sírt és rázta és azt mondta: Édesanyám, szól édesapám! Egyszer megszólalt a halott: Mit szól? Es utána még három napig élt. Antal Andrásnét is visszasírták. Azt mondta: Nem engedtek elmenni. "

132 „Nem jó ott sírni a haldokló mellett, mert akkor még nehezebben múlik ki. Hogy Mali néném is szenvedett, a lányát elküldtük mellőle. Hallottunk olyant, hogy a gyermekes anya még két napig élt utána, hogy felsírták. A múltkor is jött egy cigányasszony, mondta, hogy Csonka Károly is sokat szenvedett, mert a lánya felsírta. "

133 „Visszasírás van. Gyermekkoromban hallottam, hogy volt olyan, aki a visszasírás után még pár napig ólt. "

134 „Visszasírás van. Akit visszasírnak egy hétig is nagyon szenved. Menjen ki olyankor az olyan, aki sír, meg ki is viszik az olyat, mert a haldokló nagyon fog szenvedni."

135 „Az órásnak volt egy unokája. Nehezen halt meg, mert az anyja nagyon sírt. Az öreg órás bement és azt mondta: most már add át az Istennek! Kiküldte az anyát, a gyermeket letette a földre. — Az órás zsidó volt. — Erzsi nénémet is visszasírták hétfőn, de szerdára már meghalt. "

136 „Jándon haldoklónál voltam. Még eszméletnél volt, de egy-egy rövid időre már elcsendesedett. A síró hozzátartozóknak az egyik idősebb rokon azt mondta: Most már ne sírjatok, hagyjátok menni. Elhallgattak. A néni hamarosan meghalt."

137 Ezekben mindenütt olyan esetekről van szó, hogy az éppen csak hogy meghalt testbe tér vissza a lélek, éled fel egy időre. Nem kívánatos állapot ez, mert a visszatért élet nem tartós, csak a fájdalmak meghosszabbítását jelenti. Másik határeset az élet és a halál mesgyéjén: 128 L. 113. j. 129 Szabóné, Szojka Anna: Cserhát környéki sirató 623. 1. jegyzete. 130 Özv. Kokas Istvánná, Gergelyiugornya. 131 Özv. Gergely Józsefné, Gergelyiugornya. 132 Kiss Sándorné, Nyírmada. 133 Illés Miklósné, Jánd. 134 Veres Gábor, Marokpapi. 135 Szakács Imre, Komoró. 136 Kelemen Elek, Tarpa. 137 Horsai Ede, Jánd. 173