A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Csiszár Árpád: A hazajáró lélek

nem is tudná követni, beszélhet olyanokkal, akiket testben nem érhetne el. „Testvéremet, aki Badalóban lakik, 1946-ban láttam utoljára, amikor lezárták a határt. Akkor másállapotban volt. Azután nem hallottam róla semmit. Nem lehetett levelet se írni akkor. Negyvenhét januárban egyszer álmodtam, hogy ott voltam nála Badalóban. Bementem a házba és egy kis gyermek ült az ágyon. Jajj, mondom, lány, ez vagy fiú? Azt mondja a testvérem: fiam született, Jóskának kereszteltük. A másik hónapban kaptam egy levelet. A testvérem megírta, hogy fia van, Jóskának keresztelték".

5 A lélek visszaszállhat a múltba és előre mehet a jövőbe. Lát, hall, tájékozódik, rövid idő alatt végtelen távolságokat tehet meg mind térben, mind időben, majd ébredésre ismét visszatér.

6 Ebben a világképben nincs éles határvonal az ébrenlét ós az álom között.

7 A megrendítő események hatása alá került ember félig ébren, félig álomban olyan dolgokat lát és hall, olyan dolgok jelennek meg előtte, amit a másik ember nem tud érzékelni. Látomásai, víziói vannak. Megjelenik előtte olyan emberek képe, akik távol vannak, vagy, akik már nem élnek. Látomásaikat, azok, akikkel közlik, vagy akik mellettük vannak valóságnak fogadják el.

8 A halál alapjában véve hasonló az álomhoz, örökké tartó álom. Ez egészen közhely. Halotti énekek egész sora tömören fogalmazza ezt meg: „Nyugoszol már kiterítve, Rád a halál álmot hinte. Örökre kihűlt kebeled, Fáradalmid kipihened. "

9 Egy népi énekeskönyvből kiragadott egyetlen vers ez. Hasonlókat százával lehetne idézni. 8 Varga Jánosné, Tákos. 6 Láng János, A lélek fogalma az osztálytársadalom, nélküli primitív népeknél. 426. 1.: „A primitíveknek egymás mellett, egymástól elkülönítve két észleletük van. Az emberhez hasonló, de tőle mégis különböző valami (a tükörkép, az árnyék stb.) létezésének érzékelése és az álomjelenségek, amelyek nem azonosak az ébrenlét érzékeléseivel. Ez a két különböző észlelet assotiatio tárgyává válhatik." 7 Donini A., Korok vallások, istenek. 64. 1.: „Taylor szerint a primitív ember, hogy megmagyarázza magának az olyan jelenségeket, mint az alvás, a halál, az álom, az extázis, a látomások, feltételez egy a testtől különálló második életelemet, amelynek önálló élete van: Ez pedig a lelke, a hasonmása, amely nem csak időlegesen — az alvás alatt — hagyja el a testet, hanem elhagyhatja egyszer s mindenkorra a halállal. Ezt az életelemet általában azonosították a lélekzéssel, a lehelettel." 8 Klohr O., Természettudomány és vallás. 121. 1.: „Amikor megholtakkal álmodtak, azt hitték, hogy azok egy halotti birodalomban élnek és éjjel visszatérnek a földre, hogy rokonaikat és ismerőseiket felkeressék. Úgy tűnt tehát, hogy a lélek a test után képes tovább élni." 9 Veres Gábor, Marokpapi, birtokában levő kézírásos halotti énekes könyvből. Ezeket részint ő maga, részint még az apja másolta. Falunként vannak ilyen kézírásos énekeskönyvek. Virrasztókban szinte kizárólag ezekből diktálnak. Veres Gábornak 3 könyve van. Az énekek közt sok a feldolgozatlan, ismeretlen eredetű. 11 A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VIII —IX. 161