A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Horváth Sándor: Az 1945. évi földreform Szabolcs-Szatmár megyében

VI. A földreformtól a szocialista mezőgazdasági 1945 óta a munkásosztály vezetésével és a párt útmutatása nyomán hazánkban, Szabolcs-Szatmár megyében is rohamos fejlődés ment végbe, népünk élete kedvezően megváltozott. Az újonnan földhözjuttatottaknak és a régi kisparasztoknak százezrei jutottak emberhez méltó élethez. A földreform azonban 1945-ben a magyar nép nagy perét a földért még nem zárta le, csak ennek egy — végre sikeres — szakaszát. Ugyanis még a népi demokratikus állam segítségével sem érhette el dolgozó parasztságunk, hogy kicsiny földön, egyéni gazdálkodás útján mindazt elérje, amit joggal várt és megkövetelt az új élettől. A magyar föld szabad birtokosa, a falu népe csak úgy és akkor tudta sikerrel felvenni a harcot a múlt visszahúzó erőivel és a természettel, mikor túllépett a földreform eredményein, és a szocialista mezőgazdaság megteremtésével végképp maga alá gyűrte a múltat, és sikerrel vette fel a harcot a szeszélyes természettel is. A magyar mezőgazdaság korszerű reformját, az ipar és mezőgazdaság közötti aránytalanság felszámolását a Magyar Dolgozók Pártja 1948 nyarán, a két munkáspárt egyesülése után tűzte ki feladatul. A kommunisták által meghatározott feladat helyességét és szükségességét Szabolcs-Szatmár paraszt sága is megértette, s már 1948 őszén sok dolgozó paraszt maga is ráeszmélt, hogy a földosztás felemelkedésének minden feltételét egymagában nem teremtette meg. így ezek a szövetkezeti útra léptek. 1948-ban a megyében 19 termelőszövetkezet 166 taggal kezdte meg működését.

117 Az első szövetkezetek Nyíregyháza határában (Szabadság TSZ: 230 kat. hold — 13 család), Sóstóhegyen (Vörös Csillag TSZ: 70 kat. hold — 15 család), Tiszadobon (Táncsics. TSZ: 14 család) alakultak meg, és az utánuk megalakult termelőszövetkezeteknek is kezdetben mind földterülete, mind tagsága kicsiny volt. 1949-ben és a következő években az erősödő termelőszövetkezeti mozgalom során gyors ütemben nőtt a szövetkezetek száma és taglétszáma. 1951-ben már 9266 tag volt 184 termelőszövetkezetben, s az 1952. év végén 424 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 78 I. típusú termelőszövetkezeti csoport működött megyénkben, a termelőszövetkezeti tagok száma pedig 51 000 fő fölé emelkedett.

118 Felszabadulásunk 10 éves évfordulóján a megye szántóterületének 16,5 százalékán folyt szövetkezeti gazdálkodás. A komlódtótfalusi Két Vadas Testvér gyümölcstermelő szövetkezet, a tiszavasvári Táncsics, a sóstóhegyi Vörös Csillag, a fényeslitkei Fürst Sándor, a csengeri Lenin és később még jó néhány termelőszövetkezet országos hírnevet szerzett.

119 Pedig a szövetkezetek első lépései nem voltak könnyűek. Gazdasági felszerelésük szegényes volt, 2 — 3 pár ló képezte az állatállományt, a szakemberek is hiányoztak. A szövetkezetek megerősödését meggyorsították a szövetkezeti mozgalom indulásával egyidőben létesített gépállomások. 1955-ben a megyében már 27 gépállomás működött, 1959-ben pedig 11 244 erő- és munkagép állt a gépállomásokon a termelőszövetkezetek rendelkezésére. 12

° 117 Számvetés. . ., i. m., 36. 118 Uo. 119 10 év eredményei Szabolcs-Szatmár megyében, 6. o. (Hazafias Népfront Megyei Bizottsága) Nyh. 1955. 120 Szabolcs-Szatmár megye számokban (KSH. Szabolcs-Szamár Megyei Igazgatósága) Nyh. 1962. 138