A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Oroszlán Zoltán: Az első múzeológiai művecske régészeti irodalmunkban

szefoglalását Hampeltől. „A gyűjteménynek ilyen módon való leírása fáradságos és hosszadalmas ugyan, de olyan munka, mely a felhalmozott tudományos anyagot valamennyi tudományos kutatóra is hasznavehetővé teszi. Ezen célra törekedni minden múzeumegylet föladata."

8 Ha Hampel múzeológiai fejtegetéseinek ezt a részét áttekintjük, látjuk, mennyi előrelátás, a tudományos célok maradéktalan érvényesítésének akarata és elve hatja át ezeket a tanácsokat és szabályokat, hiszen a legtöbbje mai múzeológiánknak is fontos alapelve, melyet ma is gyakorlatilag követ és valósít meg múzeumi munkánk. „A harmadik, legalább minden évben ismétlődő feladat a leltározás". Ezen Hampel az anyagnak statisztikai áttekintését, ma revíziónak ismerjük, érti. Ezt abban az időben egyes kisebb gyűjteményekben talán végre lehetett esetleg évről-évre hajtani. Ma már, mikor vidéki múzeumaink anyaga is ezer meg ezer darabot számlál, tudjuk milyen feladatot ró egy múzeum személyzetére egy ilyen revízió. A füzet e múzeológiánkban első ízben jelentkező és a múzeumi munkára igen fontos tanácsokat adó és munkaelveket leszögező része után a következő részekben a nagykállói múzeum anyagát, ismerteti majd a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Szabolcs-megyei leletek rövid jegyzékét adja, végül összefoglalja Szabolcs megye eddig ismert régészeti lelőhelyeinek sorozatát is, mely számos addig ismeretlen lelőhelyet tűntetett föl. Hampel munkája e részével tovább gyarapította e kis mű megírásával szerzett érdemeit, hiszen ebből a részből egy régészeti kataszter (topográfia) körvonalai bontakoznak ki. A kis füzet érdeme múzeológiai irodalmunkban, amint láttuk, elvitathatatlan. Bár csak igen rövidre fogott mű, mégis sok életrevaló, gyakorlati tapasztalatból eredő útmutatást nyújt akkori gyűjteményeinknek. Ez valószínűsíti, hogy Hampel József nemcsak az ösztönzést nyerhette e művecske megírásához professzorától és múzeumi vezetőjétől Rómer Flóristól, hanem számos tanácsot is kaphatott tőle a maga munkájában és e füzet megírásában egyaránt. 94 éve, hogy e kis mű megjelent, melynek Szabolcs megyei vonatkozása is és múzeológiai irodalmunkban való jelentősége is, megérdemelte, hogy megemlékezzünk róla abból az alkalomból, hogy Országos Társulatunk először tartja vándorgyűlését Nyíregyházán. Oroszlán Zoltán 8 U. ott, 58. 1. 11