A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 8-9. - 1965-1966 (Nyíregyháza, 1967)

Gombás András: Az 1850. évi szentmihályi parasztfelkelés

mesén megveretett, utóbb pedig ezen csoport és hozzájok csatlakozó lakosok által az is a község házához vitetvén, a község háza, mint mellyben a csendbiztos volt, támadtatott meg, — s miután ott levő helységbírája, és Elöljárói káromlások és becstelenítések között szélyel szélesztetett s veretett, a kormány rendeletei a falakról levétettek és széllyel tépettek, a Csendbiztos ki a jegyző szobájában Bittó Miklós tiszttartóval és Réty pénztárnokkal, Gál Lukácscsal menekült, és ki ott ellene halált kivánó rivalgásokra eszméletlen a földre rogyott, az ajtónak betörésével a szobából kihozatott, csizmájától megfosztatván, a közel korcsmába botokra fektetve inkább húzatott mint vitetett, némelyek által bántalommal itt borral itattatott, végre magához térve, jobb érzelmű Dohos Bálint segítségével haza menekült; tisztartó Bitó Miklós a szobából félelmek között szabadulván, szinte inkább haza kergettetett mint eresztetett. Este 8 órakor az uraság kis korcsmája, később pedig Egri Bálint rendes és békeszerető embernek ki december 1-sején, az uraságnak befizetését rendelő parancsolatot a templom előtt olvasta fel, takarmánya és sertés óla perzseltetett fel." „4-ik 5-ik decemberben az urasági elöljárók és zsidók ellen fenyegető iratok hintettek." „6-ik 7-ik decemberben a községházánál gyülekezeteket tartottak, határozgattak az elöljárók megválasztásáról a letartóztatott pálinka kazánok kiadásáról a tilosán főzőktől büntetésül bevett 90 vft visszaadásáról. Az uradalommal levő 1-ső júniusban kötött szerződéseknek erővel is leendő kivételéről, — a minthogy mind ezeket fenyegetések között teljesítették is — a kazánokat a pénzt kihozták, a szerződéseket az uradalomtól, úgy a község elöljáróinál lévő másik példányokat ki vevék, és kár öröm rivalgások közt megégetek. Ezen 7-ik december napján az uraság pénztárából a hajtó pénzek visszaadása is követeltetett. Másnap vagy 8-ik decemberre bár vasárnap volt ismét gyülekezetett, még pedig „Dobszó" által közhírré téve rendeltek." Melynek beálltával többen, az uradalomtól a mappának kivételére küldettek, a gyülekezetben maradtak pedig az Elöljáróknak újbóli állításán tanakodtak, sőtt tovább menve az uraldalmi magtárnak is felbontása s abból a beadott életeknek kivétele szóba hozatott mindezeknek azonba foganatba vétele a kormánybiztosnak katonai hatalommal, a hely színén lett megjelenésével s a még akkor is együtt tanakodók széllyel oszlatásával meghiúsíttatott, az azonban még ekkor is meg nem akadályoztathatott, hogy este ismét Egri Bálint eskütt embernek szőllőjében lévő pajtája fel ne gyújtatott volna. Ezen erőszakoskodásoknak elkövetése közt, el nem maradt Istennek, főszolgabírónak, és uraságnak szidalmazása és becstelenítése, de nem az egyeseknek, egyesek általi, így Lechner es. kir. katona tisztnek ki hivatalosan utazott, nem adatott előfogat, meg is szidalmaztatott. Az uraságnak cselédei ezen szavak között „te is az uraság kutyája vagy" valamint Oláh György is keményen megverettetett több zsidók bántalmakkal illettettek." „Ezen 6 napon keresztül folytonosan vitt lázadást nyilvános erőszakoskodást, gyújtogatást Isten káromlást, vérengzést személy és vagyon megtámadást magában foglaló féktelen merény, habár csendbiztos által tett zálogoláson is ütötte fel fejét, hogy annak az 1848-ik évi országgyűlésen kifejtett, s a forradalom alatt tág kapura kapott felső rendeletek bal magyarázatából eredt, ingyen birtokra vágyási eszme alapja, a perhez XII jegy alatt csatolt irományokból kitetsző azon körülményei be van bizonyítva, hogy bár a Sz. 102