A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Gombás András: Szentmihályi ólaskertek

vontató-val (sárhajó) kellett sáros időkben esténként „fűtelík"-et vinnie a lakóházukhoz. Amint mondja: ,,Inaszakattáig húzott a lú, émmeg olyan csatakos lettem, mint a disznó". A kertségben, a lakótelkek északnyugati határvonalán a Nagylapos (Púrilapos) és a Kislapos, a kertek északi szólénél a Korontó, a keleti részen pedig a Gsomborostó nevű kiterjedt, vizülte területek voltak. Ezek a vizes laposok huzamos időkön át gátolták az ott levő kertek használatát. Erre mutat a communitásnak ez a határozata: ,,A Csomboros Tón kerteket bíró; de a vizes idők miatt annak használatába megakadályoztatott tulajdonosok, miután most az idő kedvező — használatuk alá — kérelmek folytán vehetik."

11 Maga a Csomborostó még ma sincs beépítve. A déli szélénél még csak kb. 25—30 évvel ezelőtt épült ki egy szegélyező házsor. Ezzel zárult össze a település a községnek ezen a részén. A Csomboros környéke az 1845. évi térképen is teljesen betelepítetlen.

12 A községi jegyzőkönyvekben, XIX. századbeli végrendeletekben, osztályos egyezségekben és vagyonleltárakban a vagyontárgyak között általában megtaláljuk a kertet, mint az osztálynak, végrendelkezésnek a tárgyát a többiekkel együtt. Ezekben a szérüs, rakodó, veteményes, vagy puszta kert-ként nevezi meg azokat a község nótáriusa. Legtöbb esetben, mint fontos építmény, ott van az ól is, de a feljegyző jóvoltából elég gyakran az ,,istálló" német megnevezéssel a magyar ,,ól" helyett. A községi jegyzőkönyvek csak a XIX. század második harmadától kezdődően vannak meg. Ezekben már gyakran szó esik a kertben épült ,,tóház"-akról is. A kertekben ugyanis már félszázaddal előbb megindult a lakóházak építése. V. Nagy András 1841. évi rendelkező levelében Sándor nevű fiára a féltelek úrbéri földön kívül egy ,,lakház"-at, egy kertet és ingókat, József nevű fiára pedig az ingókon kívül ugyanannyi úrbéri földet ,,lakház"-at és ,,szérűs kert"-et hagy, miután Zsuzsanna, Juliánná, Éva és Erzsébet nevű leányait ,,illő módon" kiházasította.

13 M. Róka Andrásnéhagyatéklevelében ,,1 apai ház" és „szérűskert" két ,,istálló "-val említődik.

14 Ugyanazon évi végrendeletében öreg Gulyás J. György ezt íratja: „Bár a rakodó kertem egyedül az mi ősi vagyonom".

15 Egy másik osztályban „egy lakóház", továbbá „kert óllal" említődik.

16 özv. S. Gombás Györgyné Sajti Erzsébet végrendeletével Ferenc nevű fiának „egy puszta kert"-et és egy „lakóház"-at hagyományoz.

17 K. Mátyus András pedig rendelkező levelében „halomása esetére végakarata szerint minden található vagyonait Nacsa Mária feleségére" hagyja. így „. . . veteményes Kertembe levő lakóházamat veteményes kertemmel együtt, melyek Gál Miklós és JSTácsa János kertszomszédságokbeL vagyon."

18 Ez a szövegezés egyben azt is bizonyítja, hogy a kertbéli szomszédság nem igazodott a lakótelekbeli, tehát házszomszédság-hoz. Egy másik iratban ,,néhai Mándi József Andrást, Mihályt és Istvánt illető javaknak becs szerinti összeírása"-ban az ingatlanok között n

Közs. jzkv. 1849. máj. 7-i bejegyzés. 12 Országos Levéltár. Helytartótanácsi iratok. Div. XI. No. 17. 13

Közs. jzkv. 1849. jan. 9-i bejegyzés. 14 Uo. 1846. ápr. 7-i bejegyzés. 15 Uo. 1845. dec. 2-i bejegyzés. 16 Uo. 1846. jún. 28-i bejegyzés. 17 Uo. 1841. jún. 19-i bejegyzés. 18 Uo. 1840. 64. sz. bejegyzés <i A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VI-VII,