A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)
Bene Zsuzsanna–Katona Imre: A nyíregyházi Jósa András Múzeum késő-habán fajanszai
Az eddigiekben a habán kerámia már a XVII. században meginduló elnépiesedésének okait vizsgáltuk. Igyekeztünk rámutatni az elnépiesedést kiváltó okok társadalmi és gazdasági összefüggéseire is. A XVII. században kimutatható elnépiesedés azonban csak lassú folyamat volt, mert bár már akkor találhatók közvetlenül a lakosság szükségleteire dolgozó fazekasok, a habán gerencsérek túlnyomó része még a XVII. század 50-es, 60-as éveiig a földesúr igényei és ízlése szerint dolgozik. Az elnépiesedés csak akkor gyorsul meg, amikor a földesurak Nyugat-Magyarországon, a Felvidéken és Erdélyben egyaránt tömegesen bocsátják el szolgálatukból a habán fazekasokat, akik kénytelenek fennmaradásuk biztosítása érdekében a lakosság szélesebb rétegeinek igénye szerint dolgozni. Ez azonban nem függ össze feltétlenül termelői kollektíváik, közösségeik szétesésével, bár katolizálásuk és udvaraik széthullása lényegesen csökkentette termelésük kapacitását. Az elnépiesedés legdöntőbb oka tehát a megváltozott körülmények között folyó termelés volt. Viszonylag a Felvidéken maradtak fenn leghosszabb ideig anabaptista termelői kollektívák. Nyugat-Magyarországon a Batthyányak 13 birtokain például, zaklatásuk, üldözésük már a XVII. század 50—60-as éveiben megkezdődik. Itt ugyan a megtérítésükre irányuló törekvések nem vezetnek kielégítő eredményre, mert a kollektíva gondviselőjük tanácsára, a Batthyány Ferenccel történt előzetes megbeszélés értelmében visszaköltözik Morvaországba és a Felvidékre 14 . Csak néhány olyan esetről tudunk, amikor a Batthyányak is szorgalmazták az anabaptisták megtérését, sőt I. Lipót király egyik, 1671. július 15-én Bécsből kelt és Batthyány Kristófhoz írt levele arról tudósít, hogy Széchenyi György kalocsai érsek a győri püspökség adminisztrátora és ordináriusa szerint Kristóf ingatlanain, főleg Körmenden, de egyebütt is, a katolikus vallás részint száműzetett, részint a szektáriusok prédikátorai által akadályoztatik. 15 Ez a Széchenyi részéről elhangzott panasz — amennyiben a valóságnak megfelelő tényeken alapul —, azt bizonyítja, hogy az uradalom területein ekkor már szétszóródott, különböző helyeken lakó újkeresztónyek nemcsak az erőszakos megtérítés ellen védekeztek, hanem akadályozni próbálták a katolicizmus terjedését is.. Kőszegen az 1660-as években már befejeződik az új keresztények áttérítése, 16 minden bizonnyal a városban letelepedett jezsuita rend hatására. Sárospatakon, a Rákócziak birtokán lényegében már az 50-es években megtörtént az anabaptisták megtérítése. Talán ennek tulajdonítható, hogy a sárospataki habán fazekasok készítményei közül lényegében csak a vári ásatásokból előkerült leletanyagot ismerjük. 17 A Felvidéken, mint ismeretes, erősebb volt a reformáció, mint az ország keleti, középső vagy nyugati részein. Bár a XVII. században a királyi és helytartói utasítások következtében már itt is megtörténik az evangélikus templomok elvétele és a katolikusoknak való átadása, a Thököly-féle mozgalom majd a Rákóczi-féle felkelés azonban csakhamar visszaállítja eredeti jogaiba 13 Iványi, i.m. 20. 1. 14 OL. Batthyány cs. It. Tiszttartókkal való levelezés. 1—201-ig térj. csomó, 192. sz. levél. 15 A körmendi levéltár Memorabiliái. Közli: Iványi Béla: Körmendi Füzetek, 2. sz. 153. 1. 16 Mennonite Encyclopedia II. p. 611 (Güns) 17 Román, i. m. 21. 1. 61
