A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 6-7. - 1963-1964 (Nyíregyháza, 1965)

Baranyai Béláné: A nyírbátori egykori ferenceskonvent középkori textíliái

felépíteni. A ferences rend akkor legújabb ágát hívta ide, az ún. observansokat.

8 Báthori István halála után testvérének fiai István, György és András szintén gondozzák a bátori templomokat, ők a híres stallumok mecénásai. Akár a családi, akár a ferences templom számára rendelték ezt a nagyértékű olasz reneszánsz bútorművet, mindenesetre a bátori nagy konvent számára készült, amelynek még 1535-ben húsz tagja volt. 1559-ben a házfőnök egyidejűleg igehirdető a bátori várban II. Miklósnál, aki, mikor 1566-ban Ecsedre költözik, a ferenceseket magával viszi. Mindebből kitűnik, hogy a bátori textiliák, amelyekben a leírás alapján késő gótikus és reneszánsz darabokat ismerünk fel, az alapító és a következő nemzedék — a három Báthori testvér — ajándékai lehettek. Úgy gondolom, hogy az olasz ikonográfiát és formát mutató kazulák ez utóbbiaktól, vagyis a stallumépítőktől származhatnak. A feliratos kazulát és antipendiumot nyilván a donátor kívánságára látták el a Szentírásból vett idézettel. (Ilyen feliratok egyáltalában nem szokásosak középkori kazuláknál!) Szerintem ez az ajándékozó István vajda. A két darabot és az utolsó kék (XV. századi) kazulát a Báthori család címere ékesíti — ez nyilván az alapítóra mutat. Ezenkívül István vajdától származtathatjuk azokat a nagyon érdekes tárgyakat, amelyeket mint „Graeco opere" jelölnek (két vörös és egy fekete kazula). A leírt ábrázolásokból is világosan kitűnik, hogy eredetileg az ortodox egyház számára készült ruhákról van szó, mivel ezeket kizárólag görögkeleti egyházatyák és szentek ábrázolásai díszítik. Hogy kerülhettek ezek a görögkeleti ruhák Bátorba? Ahogy István vajdát ismerjük, nem is gondolhatunk arra, hogy görögkeleti templomokat rabolt volna ki. Nagyon valószínű, hogy a kenyérmezei csata alkalmával nyert hadizsákmányban — amelyből felépíttette a két bátori templomot — sok egyéb között ilyen értékes ortodox egyházi ruhák voltak, amelyeket a török moldvai görög templomokból rabolt el. István vajda győzelme után hálából ezeket új családi templomának adományozta s azzal eredeti rendeltetésüknek adta vissza. A latinnyelvű kassai lajstromban egymás mellett oltáröltözetek és szertartási ruhák szerepelnek; ez előbbiekhez tartozik az „antipendium", amely az oltár elülső alsó falát takarta. Korábban domborműves, esetleg zománcos nemesfém vagy festett fatábla, a késő középkortól inkább szövött vagy hímzett textília. Ezek a hosszú négyszögű darabok — akár a festett oltártáblák — különböző mezőkre tagoltak, melyek rendszerint gazdagon hímzett figurális ábrázolásokat mutatnak. 8 Az assisi Szent Ferenctől a teljes szegénység fogadalmával alapított koldulórend a XV. században a birtokkérdés körül felmerülő szigorú vagy enyhébb felfogása miatt két részre osztódott: az enyhített regula alatt maradt conventuálisokra és a szigorított observansokra. Ez utóbbiak nagy előharcosa sziénai Szent Bernardin és tanítványa Kapisztrán Szent János volt, akik a koldulórend teljes szegénysége mellett foglaltak állást. Kapisztrán Szent Jánosnak köszönhető az obszervansok gyors elterjedése Magyarországon; kolostoraik az ún. szalvatoriánusok tartományát képezték (Provinciáé SS. Salvatoris). Ehhez tartozott a középkori nyírbátori konvent. 4 A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve VI-VII. 49