A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Huszár Lajos: A nyíribronyi éremlelet
A tömegesen forgó lengyel pénzek közül a maguk idejében a garas értéke 3 dénár volt, a dutka pedig, mely 3 garas értékű pénz volt, 9 dénár értékben forgott. Részint azonban a lengyel dutkák, részint pedig a magyar dénárok váltakozó, illetve főként csökkenő pénzlába következtében bizonyos meghatározott értékarány alakult ki a két pénzfaj között és például 1619-ben az úgynevezett „ó dutka" értéke 10 dénár, az új dutka értéke pedig 9 dénár volt. 5 Ennek a megkülönböztetésnek az oka az lehetett, hogy előbb, 1604-ben, majd újból 1616-ban csökkent a lengyel dutkák pénzlába és a külsőleg is észlelhető kisebb alakú csökkentett finomságú veretek jelentették az új dutkákat a régebbi, azaz ó dutkákkal szemben. Nem célunk itt a lengyel pénzek forgalmával összefüggő összes problémák felvetése. A XVI. század közepe óta úgy az országgyűlési tárgyalásokon, mint egyéb egykorú gazdaságtörténeti forrásokban állandó téma a lengyel pénzek beözönlése és térfoglalása. Hiábavaló volt azonban minden védekezés ellenük, annak ellenére is teljesen elárasztották a Felvidéket és különösen Erdély területét. Ennek lett a következménye, hogy a viszonylag szerény erdélyi aprópénzverés nagymértékben a lengyel pénzek hatása alatt állott, sőt 1622—1623 években a körmöci verde is kísérletet tett lengyel mintájú dutkák verésére, melyek azonban igen népszerűtlen veretek lettek és elfogadni nem akarták őket. E körmöci dutkák veretése egyébként a nagy pénzrontási korszak idejére esett, mely pénzrontási folyamat nálunk a pozsonyi és körmöci aprópénzek megromlott pénzlábában jutott kifejezésre, az 1619—1624 közötti években. E távoli területen azonban, ahol a leletünk felbukkant, csak egykét példány emlékeztet a súlyos közgazdasági csapásra (II. Ferdinánd P—P jegyű dénárja 1623-ből, továbbá К— В jegyű dénárjai 1622—1623 évekből, majd Bethlen Gábor К— В jegyű denárai 1620—1621 évekből és végül ugyancsak Bethlen denárai В—Z jeggyel 1622—1623 évekből) és éppen ezért részletesen nem is térünk ki a nagy pénzrontási korszak ismertetésére. Végül felmerül a kérdés, hogy e nagytömegű érem között akadt-e valami új érdekes veret, vagy eddig ismeretlen ritkaság az éremtan számára. Általában megállapítható, hogy az előfordult érmek mind ismert típusok, csupán egy-két olyan példány akad, mely, mint numizmatikai érdekesség kiemelhető. Az egyik Rudolf körmöci típusú jegynélküli dénárja, 1587-ből, melynek eddig ismert példánya a kolozsvári éremgyűjteményben foglalt helyet és nyilvánvalóan csak arról van itt szó, hogy a vésnök tévedésből nem véste rá a jegyet az éremképre. Majd a lengyel pénzek sorában akad egy-két olyan típus (évszám, illetve verdejegy változat), mely nem fordul elő Hutten-Czapski művében, de miután ez nem Corpus, hanem csak egy gyűjtemény közlése, nem kezelhetjük e példányokat úgy, mint teljesen ismeretleneket. Természetesen még sok apró megfigyelést lehetne közölni a lelet összetételének elemzéséből, de itt csak nagy vonatkozásokban igyekeztünk rámutatni a tetemes lelet tudományos jelentőségére. Szélesebb alaDÚ szilárd következtetéseket ugyanis csak több hasonló lelet anyagának összevetéséből lehetne levonni. Huszár Laios 5 Történelmi Tár 1879. 245—246. 62
