A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Erdélyi István: A bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrokom) honfoglaláskori temető
5—8). Szintén a második sírban volt még két kovakődarab (IV. t. 4), megtalálták a hozzájuk tartozó kettétörött csiholó vasat is (IV. t. 3). A halott lovának felszereléséből megmaradt néhány tárgy, így a két vaskengyel, a vaszabla és egy szögletes vascsat (VII. t. 6—8). Találtak még egy egyélű vaskést, ezenkívül egy ismeretlen rendeltetésű átfúrt kis csontgolyót (IV. t. 9) és két nyitott bronzkarikát is (ÍV. t. 1). A harmadik sír gödrét sziklába vágták bele. Férfi csontváza feküdt benne, fejjel DNy-ra, kinyújtott lábakkal, kezeivel a combcsontokon (6, 7. és 9. kép). A vázat földdel keverten apró kövek borították 30 cm-es rétegben, 10 cm-re a csontok felett. A sírban az alábbi tárgyakat találták: íj csontlemezei apró töredékekben (VI. t. 2) (10 töredék), 5 rombusz alakú vasnyílhegy, töredékesen (III. t. 1—5). Több, tegezvasalásból származó, lapos vastöredék (14 db) és vasszegek (V. t.). Valószínűleg a tegezhez tartozott egy lapos vaskarika is. A halott szablyájának tokjából (a szablya része a múzeumban) megmaradt némi famaradvány, ezenkívül a hüvely egyik szegecselt függesztőfüle (Ш. t. 1) és a szablya keresztvasának egyes töredékei (V. t.). Találtak még két egyélű vaskést. (Már csak az egyik van meg) (VIII. t. 2). Megmaradt a csiholóvas, egy kovakő és a fenőkő is (V. t.). Előkerült egy ismeretlen rendeltetésű, bronzdrótból készült karika, ami hajkarika lehetett. Lófelszereléshez tartozott a két körte formájú vaskengyel, a vaszabla és valószínűleg a szögletes vascsat is (VII. t. 2—5). A vastárgyakon kívül igen érdekesek a különböző öntött bronztárgyak, amelyek egy díszes bőrtarsolyról származnak (12. kép a), így a szalagdíszes nagyszíj vég, hátán 3 szegeccsel, 8 db szíj veret, három-három szegeccsel; ezenkívül van még egy hasonló veret, de díszítés nélkül (?). Az egyik bronzveret állatfej formájúra van kiképezve, hátul szintén három szegeccsel. A nagy négyszögletes vereten palmettás dísz látható, hátlapjára vasrozsda tapad. 8 szegeccsel volt felerősítve. Az egyetlen ezüstvereten szintén palmettadíszt láthatunk, három szegeccsel volt felerősítve. A tarsoly szíjához még egy bronzbújtató tartozott (II. t.). A negyedik sírt, ugyanúgy, mint az összes előzőt, kövek borították. Körülötte szintén egy őskori tűzhely maradványait találták meg. A sírban női csontváz feküdt, lábai kinyújtva, kezeivel a combjain (6. és 9. kép). A bal alsókar csontjai a koponya felett voltak közvetlenül, valószínűleg rágcsálók hurcolták el oda. 25 cm-re a koponyától valamilyen állatcsont feküdt. A bal térdnél kb. 8—10 cm-rel feljebb, feküdtek a bal kézfej csontjai. A koponya felett találtak két emberi fogat. A halott lábfejei már nem voltak meg. A sír tárgyi leletei a következők: törött fülű, öntött bronzpityke (VIII. t. 4), 12 db szív alakú ezüstveret (12. kép Ъ), (öntött ezüstveretek, a közepe mindegyiknek aranyozott) szív alakú, vékony ezüstszalag, mindkét végén két kis lyukkal (IV. t. 11). Ezenkívül még kétféle vastagságú ezüstlemezek töredékei és némi szövet és bőrmaradványok voltak a sírban. Az 5. sírban 72 cm mélyen feküdt egy gyermek csontváza, fejjel Ny felé (8—9. kép). A lábai ki voltak nyújtva, kezei a medencecsonton feküdtek. A sírgödör felett feküdt 20—25 cm-rel magasabban mint maga a csontváz, néhány közepes nagyságú kő. A csontváz lábfejeit az 1937-es ásatáskor vágták le. A sír mellékletei voltak: egy vas harci fokos, nyelének maradványaival (III. t. 7), öntött bronzpityke (VIII. t. 5), három fekete és egy piros, és 8 db fekete alapon 24