A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Sterbetz István: A goda (Limosa limosa L.) ökológiai problémái a magyarországi tájváltozások tükrében

térben részese lehet-e rétjeink és kaszálóink biológiai védelmének, másrészt a madarak tömeges rizsföldi szereplése megkívánja, hogy konkrétumokra alapozva vizsgáljuk ki az itteni kártételéről elhangzó, gyakran ellentmondásokba merülő jelentéseket. A goda táplálkozásáról Niethammer (1942) és Jourdain (1948) általánosító jellemzésein kívül Gladkow (1952) és Kistjakinskij (1957) felsorolásában találunk részletes adatokat. Az idézett művek a füves-mocsaras rétek rovarvilágát, csigáit, férgeit ismertetik. E fajok életterének ismerete arról tanúskodik, hogy a godatápláléknak az iszapfauna, és sekély tócsavizek, vízinövények élőlényei egyaránt bőségesen szolgáltatnak objektumokat. Hazai viszonylatban a fűvel benőtt, sekély réti vizek és a rizsföldek játsszák e madárfaj táplálkozásában a főszerepet. Beretzk (1961) későnyáron-koraősszel a szegedi Fehértó lecsapolás alatt levő tóegységein is gyakorta figyelt meg a növényzetmentes, sekély vízben, százas-ezres tömegekben táplálkozó godaseregeket. E csapatok bizonyára az ilyenkor már szinte országszerte kiszáradt réti természetes tavak alkalmatlanná vált táplálkozóterületeiről szorultak a halastavakra. A réteknek és legelőknek bár ilyenkor is bőséges még a rovarvilága, de úgy látszik, hogy a gazdagon beidegzett, puha csőrű goda számára elengedhetetlen a földet furkáló táplálék kereséséhez alkalmas, lágy talajú biotóp. A goda jellegzetes réti táplálkozóterületeiről 14 db gyomortartalom állt rendelkezésemre. Az analízis eredményében közölt százalékszámok a felsorolt táplálékféleségek előfordulási eseteinek és az összes gyomrok számának osztása révén kapott hányadosok, melyek azt mutatják, hogy az egyes tápláléknemek a megvizsgált gyomrok hány százalékában fordultak elő. A Szegedről, Mosonszentmiklósról, Ócsárol, Egyekről és a Hortobágyról begyűjtött anyagból 1 márciusi, 1 áprilisi, 3 májusi, 3 júniusi és 5 augusztusi gyomor az alábbi eredményeket adta: A táplálék neme esetben db % Agriotes 1 29 7,14 Carabus 2 2 14,28 Amphimallus 1 12 7,14 Odonata lárva 1 22 7,14 Nepa 2 16 14,28 Insecta maradványok 2 X 14,28 Chitin törmelék 2 X 14,28 Csigahéj törmelék 1 X 7,14 Pépes anyag 1 X 7,14 Apró kavicsok 13 406 92,85 Iszap 1 X 7,14 E dokumentumok tanúsága szerint a goda hazai természetes rétjeinken majdnem kizárólag rovarevő, így mezőgazdasági szerepe ezeken a helyeken minden időben pozitív. Tekintettel a vizsgálati anyag helyileg és időpontilag egyaránt változatos voltára, szükségtelennek láttam, hogy nagyobb mennyiséget gyűjtsek e védett madárból, amikor az eddig feltárt gyomrok tartalma is olyan egyértelmű tendenciát mutatott. A goda táplálkozási ökotípusának megrajzolásánál Beretzk (1961) fehértavi megfigyelései alapján erősen kihangsúlyozza e faj iszapkutató te215