A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)
Telepy Katalin: Benczúr-rajzok Nyíregyházán
élményei, hallomásai alapján jöttek létre s tudásunkat, elképzeléseinket valóban gazdagítják népünknek e nagyszerű korszakáról. Benczúr 1867-ben első nagysikerű művét, a Hunyadi László búcsúját is megalkotta már, mely természetesen kvalitásban összehasonlíthatatlanul felülmúlja e rajzokat. A két illusztráció, a csoportok elrendezésében, a jelenet narratív felfogásában, erősen kapcsolódik a hasonló jelenetek korabeli megoldásához. Ugyancsak illusztrációhoz készült az a rajz, mely püspök alakját ábrázolja (43. kép). 17 A Benczúr család fényképgyűjteményében sikerült felfedezni a már megjelent kompozíciót: „Szent István átveszi a Szilveszter pápa által küldött koronát" címmel (XXXVII. t.). Azonban a család arról felvilágosítást adni nem tudott, milyen kiadványban jelent meg az illusztráció. A Benczúr által illusztrált és Magyarországon megjelent, vagy elérhető műveket végigtekintve, nyomára nem akadtunk. A mester illusztrátori tevékenysége igen gazdag. A Honvéd Albumon kívül többek között Schiller: A harang. Stuart Mária. Orléans-i szűz с művét a két Petőfi díszkiadást, az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben köteteit is illusztrálta. Az említett rajz kompozíciója felismerhetően benczúri. Jellemző a háttal térdelő alak is, mely fontos szerepet játszik a tér mélységének érzékeltetésében. Olyan motívum ez, melyet nem egy művén felismerhetünk, így például a Vajk megkeresztelésén is. Az utolsó három rajz oltárképekhez készült tanulmány. A legkorábbi ezek közül a Szent István felajánlja a koronát с kép Madonnájának mozdulata (44. kép). 1 * 1895-ben bízta meg Benczúrt a Lipótvárosi Bazilika Építő Bizottsága az apsis öt cikkelyének és a nagy oltárkép elkészítésével. A Bazilika nagy oltárképe barokkos hatásokat mutat s különböző variációkban készült három vázlata is e felfogás megvalósítására utal (XXXVIII. t.). Benczúrhoz a nagy flamand mesteren, Rubensen kívül az északolasz érett, barokk alkotások álltak legközelebb. Olaszországi tanulmányútjain csodálattal szemlélte e műveket s közelségük sok festményében érvényesült. 19 Nemcsak külsőségekben nyilvánult ez meg nála, de a kor megértésében és szellemének átvételében is. A vallásos témák feldolgozásában különösen észlelhetjük e megfigyeléseit. Lendületes mozgalmasságával, földi és égi jelenetek beállításával, színmegoldásával, minden egyes vallásos ábrázolása a XVII— XVIII. századi északolasz festészet jellegzetes jegyeit viseli. Tudomásunk van róla, hogy egy-egy velencei mester művét le is másolta. 20 A fentmaradt vázlatok mutatják Benczúr ritmikus képszerkesztését^ kiváló kombinációs készségét, nagy technikai tudását, kiérlelt színkultúráját. A ruhátlan emberi test formáinak, az izmok elhelyezésének, egyáltalán az anatómiai tudásnak fölényes magabiztosságát érezzük a kezét mellén keresztbe fonó nő szép mozdulatában, mely valószínűleg valamelyik angyal ábrázoláshoz készülhetett (45. kép). 21 A Bazilika apsis cikkelyeinek egyikén szintén szerepel egy angyalalak ilyen mozdulattal, azonban lehaj17 Ceruza, papír, 32X29 cm. 18 Ceruza, papír 19 1871-ben, majd 1878-ban hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban. 20 Tizián: Pesaro Madonna, Tintoretto: Szent Márk csodája, Tizián: Assunta című műveket másolta le, melyek jelenleg is magántulajdonban vannak. 21 Papír, ceruza, 26X23 cm. 204
