A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

rajztól — teljesen idegen dolgot művelt. — S gondoljunk arra, hogy így nem lenne-e helyes a viselet népi és néprajzi meghatározásában — akármilyen szavak kíséretében — a nép ízlésének magának mindenek fölött való jelentőségét nyomatékosan kifejezésre juttatni?) IV. AZ AJAKI VISELET KEZDETEI Az ajaki viselet történetének az ismeretében talán már fölöslegesnek is tűnik fel az, hogy itt ugyanannak a viseletnek a kezdeteivel foglalkozzunk. Két dolog mégiscsak indokolja a vele való foglalkozást. Ezek egyike a bevezető részben tett ígéretem. Tanulmányomnak ebben a részében ugyanis megígértem, hogy beszélni fogok arról a kérdésről: miért nem írtak az 1900-as évben megjelentetett Szabolcs vármegye című könyv néprajzi írói az ajaki viseletről? A másik dolog ennél jóval fontosabb. Követelőző. Múlhatatlanul választ kell adnom arra a kérdésre: mik tették lehetővé az ismert ajaki viseletsorozat kialakulását? A) Hogy miért nem írtak a monográfia írói az ajaki viseletről? — erre a kérdésre csak akkor tudok kellőképpen megfelelni, ha megállapítom azt, hogy kik tartották sérelmesnek a monográfia íróinak az ajaki viseletről való hallgatását és hogy mit értettek azok ajaki viselet alatt? A sérelmet az ajaki viselet néhány rajongója szokta emlegetni. Ezek csaknem kivétel nélkül volt ajaki tanítók (nevelők). Távolról sem jelenti azonban ez azt, hogy minden ajaki nevelő foglalkozott volna az ajaki viselet korának a meghatározásával. A bírálók közül néhányat személyesen is • ismerek. De ezek közt egyetlen egy olyat sem találtam, aki behatóan próbált volna foglalkozni a kérdéssel. Csak felszínen mozgó véleményeket hallottam tőlük. A véleményük felszínességére jellemző egyebek közt az is, hogy ajaki viseletként csupán a női viselet egy töredékét — a fiatal nők (nagylányok és menyecskék) ráncos ujjas nevű ruháját és annak járulékait szokták mondani. így teljesen elegendő is, hogy csak ebben a kis terjedelemben foglalkozom itt a monográfia írói ellen elhangzott bírálatokkal. Tanulmányom történeti részében megállapítottam azt, hogy az ajaki ráncos ujjas divatja az 1900. évben még csak csírában volt. (Gondoljunk itt vissza arra, hogy Rózenf eld Róza és Molnár (Lizák) Mária két darab ráncos ujjassal az 1899. évben vetették meg ennek a divatnak az alapját. És gondoljunk egyszersmind arra, hogy milyen nagy változáson ment át, amíg a divat rajongói szemében az ajaki viselet (női és férfi viselet!) egyetlen képviselőjévé vált.) A járulékaival kapcsolatban ugyancsak a történeti fejezetben megállapítottam azt, hogy részben a ráncos ujjasnál magánál is fiatalabbak. (Gondoljunk itt arra, hogy a harisnya és a cipő az első világháború óta vannak divatban.) Részben pedig már az előzőleg divatban volt ruhaféleségeknek is járulékai voltak. (Gondoljunk itt megint arra, hogy a mizli és a gránát a lakatos ujjas és közvetlen előzői divatja idejében is megvoltak.) Hogy tehát a monográfia íróit igaztalanul vádolták az ajaki viselet (aiaki ráncos ujjas viselet) agyonhallgatásával (!), afelől kétség már nem lehet. B) A másik dolog fontosabb és fogasabb ennél. Arra igyekszem ugyan184