A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 4-5. - 1961 (Nyíregyháza, 1964)

Nyárády Mihály: Az ajaki népviselet

a sok-sok piros virágú fekete nyakbavaló közt. És hogy a korhatár szélén járók kénytelenségből is viselik már a menyasszonyi kendőt. A kázsmér nyakbavaló ugyanis a sok viseléstől nagyon megkopott (XXIX. tábla 2). Guba. Fekete fürtös, piros galléros. Nagykárolyi fajta. Valaha a lányok is gubában jártak téli ünnepnapokon a templomba. (Ilyenkor alig fértek be a padba.) (XXXI. tábla). A hetvenedik évét túlhaladt Molnár Lizák Mari néni is járt benne, mint lány. De csak egy évig. Ez tizenöt éves korában történt. Azután kázsmér kendőt vett. Asszony korában azonban megint csak visszatért hozzá. Haláláig megtartotta. Olykor-olykor használta is. Persze volt neki amellett kázsmér kendője is. Bunda. (Kerek bundának is mondják.) Báránybőrből készült. Ujj nélküli. Barna, prémes, szironyos és rátétes. Drága volt. Nem mindenkinek került belőle. Egy idő tájban ünnepélyesebbnek is tartották a gubánál. (Körülbelül az 1890-es évek végén.) A lányok azonban sohasem viselték Ajakon. Tehát nem tisztán mód kérdése volt ott a bundaviselet (XXX. tábla 2). Nem volt „örökös darab". Húsz év alatt sokat avult a színe. Már festetni kellett. Ezután hamarosan el is szakadt. A megyében a 90-es években általános divat volt. Lassan-lassan azonban elpártoltak az asszonyok tőle. A magyar szűcsmesterek száma is megcsappant. S akik megmaradtak a szakmában, túl drágán dolgoztak. Az ajaki nők többsége is elpártolt így a bundától. Gubát vett magának. Volt azonban olyan is, aki nem tudott belenyugodni. Elment a szomszéd községbe — többek közt Mándokra is —, ott vett magának valamelyik házban bundát. Ott még lehetett kapni. Ott ugyanis előbb ugyancsak divatosvolt a bunda. Mint divatját múlt holmit, ott olcsón is adták. Köce. Mint a negyven-ötven éves asszonyoknál. Harisnya és harisnyakötő. Mint a negyven-ötven év közti asszonyoknál. Cipő. Bőrből készült. Fekete, fűzős félcipő. A félcipőt az öregasszonyok cipőjének tartják. Kapca. Mint a fiatalabb korosztályú asszonyoknál. Csizma. Itt-ott akad még nálunk a régi fajta puha szárú olajos csizmából. Ennek a fajta csizmának minden időben az volt a rossz tulajdonsága, hogy befeketítette a nők ingalját és alsóját (XXX. tábla 1). Hajviselet. Kontyfésű. Mint a fiatalabb asszonyoknál. Fékető. Van, aki melegebb anyagból készíti a féketőjét. (Tehát nem gyolcsból.) Sőt van olyan is, aki lemondott róla. Elhagyta. Zsebkendő. Mint a fiatalabb korosztályú asszonyoknál. Ünnepi viselet. B) Az idegenes (az ajaki nők többsége által be nem fogadott) női viselet. a) Ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata életkorok szerint. aa) A ruhadarabok, ruhadíszek és ezek használata a születéstől hat-, nyolc-, kilenchónapos korig. Itt meg kell jegyeznem a következőket: Az állami kelengyeajándékozással kapcsolatban más ruhadarabokat is használatba vettek a községben. Azok használatához részben új elgondolások kapcsolódtak, részben — legalább egyelőre — különös indoklással húzta vissza magát a nép. 169-